Friderikusz megvédte Kiss Lászlót, és lehiénázta az egész sajtót

Meghökkentő beszélgetés ment adásba az ATV-n kedd este Friderikusz Sándor műsorában. A tévés személyiség és vendége, Gerő András történész a Kiss László-ügyet boncolgatták sajátos megközelítésből.

A felvezető szerint még ebben "az állandó erkölcsi kivégzésekhez szoktatott országban" is példátlan, hogy a nyilvánosság "nem egészen három nap alatt megsemmisített egy embert"  (értsd: a csoportos nemi erőszakért jogerősen elítélt, majd állami kitüntetésekkel elhalmozott Kiss Lászlót). Friderikusz felvezetője szerint Kisst "förtelmes szörnyetegnek állították be, lenullázták az egész életét, mindenki szabad prédájává tették, és ehhez felrúgtak elemi emberiességi szabályokat, gondolkodási követelményeket és erkölcsi normákat". A Kiss László elleni merényletben a showman szerint egymásra talált a "bosszúszomjas, azonnal ítélkező magyar népi lelkület", valamint a sajtó nagy része, amely "a maga erkölcsi nihilizmusával prédikál nap mint nap erkölcsöt".

Kiss László ügyének Friderikusz szerint sehol a világon nem lett volna szabad üggyé válnia. (Kivéve páldául a Dél-Afrikai Köztársaságban, ahol Bob Hewitt tizenötszörös Grand Slam-győztest két-három étvizeddel az elkövetett erőszakos nemi bűncselekmények után töröltek a teniszhírességek csarnokából, igaz, abban az ügyben csak most született jogerős ítélet.) Magyarországon viszont – Friderikusz szerint – "holmi sajtóhiénák" tették azzá, "ki tudja hogyan, kinek a segítségével és kinek az érdekében" – hangzott el a Kiss Lászlót mentegető, összeesküvést kereső kommentelők modorában. (Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke azzal érvelt a Kiss László-ítélet zárolása mellett, hogy súlyosan személyiségijog-sértő lenne, ha most újra előkerülnének a bűneset részletei, és ez esetben elveszítené értelmét a büntetőjogi következmények alóli mentesülés, amit a törvény biztosít egy bizonyos idő elteltével. Arra is felhívta a figyelmet, hogy épp ezért az egykor nyilvános ítélet nem kezelhető úgy, mint akkor.)

Friderikusz persze sejthette, hogy szembemegy sokak erkölcsi érzékével, mert megjegyezte, hogy azok nyugodtan kapcsolják ki a tévét, "akik újságíróként, publicistaként, szakemberként vagy kommentelőként beszálltak a magyar úszóválogatott volt szövetségi kapitányának meglincselésébe".

Az ATV egészen másképp látja a Kiss László-ügyet

Megkérdeztük a műsorról Németh Szilárdot, az ATV hírigazgatóját, aki azt mondta, hogy az adásban elhangzottak nem tükrözik a csatorna álláspontját. "Az ATV szerkesztőségében teljesen más megítélése van az ügynek. Mást gondolnak a riporterek, a műsorvezetők és a szerkesztők" – hangsúlyozta.

A szerkesztőség ugyan tudta, hogy mi lesz a téma, de a megközelítés Friderikusz Sándor egyéni döntése volt – mondta az adás hátteréről. A műsort Friderikusz Sándor gyártja, a témaegyeztetésen kívül itt más nem előzte meg a beszélgetést, mivel Friderikusz a szerződés értelmében nagy szabadságot kap a műsorvezetést illetően. Németh hozzátette, személy szerint ő is mást gondol a Kiss László-ügyről.

Az elmúlt három évben konfliktusmentes volt az együttműködés Friderikusszal, több adására is nagyon büszke a csatorna, de ezzel a megközelítéssel most nem tudnak azonosulni – mondta Németh Szilárd. Házon belül többeknél kivágta a biztosítékot, hogy így sikerült ez a beszélgetés, mert az "ATV nem kíván súlyos bűneseteket bagatellizálni".

atv.hu

De vissza a műsorhoz, amelyben Friderikusz vállalta az elfogult kérdező szerepét, hiába igyekezett vendége időnként lehozni a volt úszókapitányt mentegető vonalról. Friderikusz így vezette föl a Kiss-ügy kipattanását: egy "bulvárlapnak sem nevezhető honlap meglehetősen kétes hírű szerkesztője" megszerezte az ítéletet. "Arrra gyanakodhatunk, hogy most is jogtalanul került ki onnan" – mármint a levéltárból. "Az szinte biztos, hogy nem az igazság meg a múlt megismerésének szándéka hajtotta az újságírót" – vázolta fel.

Gerő azt fejtegette, hogy nincs tudása erről, mint ahogy szerinte az újságolvasók többségének sem. Majd azzal próbált árnyalni, hogy nemrég egy két világháború közötti ügyet vizsgált, ahol a nyomozati anyag nem volt meg.

Azután közösen azt bogozták, hogy az újságnak meg kell hallgatni a másik fél kommentjét, majd azzal párhuzamosan lehozni a kettőt. De Gerő azért kifejtette, hogy a nemi erőszaknak azért nemcsak büntetőjogi, hanem erkölcsi vonzatai is vannak, ergo beszélni lehet róla. Mire Friderikusz arra tért rá, hogy de mi van, ha az ítélet után valaki egész életében az akkori maga ellen dolgozott, (arra próbált utalni, hogy Kiss László jóvá tette az egykori bűntényt). Ekkor Gerő hozott egy példát Kossuth Lajosról, akinek megbocsátottunk, pedig sikkasztásért elítélték – ezt nem mentségként említette, hanem csak egy példát hozott arra, hogy voltak, akiknek elfelejtettük, mit tettek fiatal korukban.

„Ha van büntetés, ami példásan elérte a célját, akkor Kiss László esetében ez a büntetés példásan elérte a célját” – így Friderikusz. Majd behozta a Szabó István-analógiát: a rendező mellett kiálltak, amikor 2006-ban kiderült, hogy jelentett – akkor Kiss László mellett miért nem?

Úgy tudjuk, az ATV Friderikusszal kötött szerződése májusban jár le, a folytatásról később születik döntés.