Az állam lesz a közoktatási intézmények működtetője és fenntartója az Országgyűlésnek kedden benyújtandó törvényjavaslat értelmében. Sipos Imre a köznevelési kerekasztal keddi budapesti ülése után közölte: egyértelmű felelősségi viszonyokat kell biztosítani, ezt szolgálják a változtatások.

A köznevelési helyettes államtitkár hangsúlyozta: a kerekasztal ülésén konszenzus volt arról, hogy a vegyes fenntartás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, kiegyensúlyozott működést kell biztosítani az iskoláknak, és hogy ne fordulhassanak elő olyan technikai problémák, hogy azon kell vitatkozni, ki veszi a krétát, vagy a szivacsot. A legtöbb elégedetlenség gócpontja értékelése szerint ez a vegyes rendszer volt - jelentette ki. 

Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) vezetője kérdésre elmondta, hogy jelenleg az önkormányzatok működtetik az intézmények 55 százalékát, és az állam a működtető közel 45 százalékuknál. Előbbi 2851, utóbbi 2303 intézményt jelent, ugyanakkor a nagyobb létszámú iskolák az önkormányzatoknál vannak. Az állami működtetéshez szükséges források tervezése zajlik, ez a jövő évi költségvetésben külön soron jelenik majd meg. 

A várható változásokat részletezve közölte: az új intézményfenntartó három szintre oszlik a jövőben: lesz egy központ - nevének a Klebelsberg Központot javasolják -, lesz 56 tankerületi központ, és harmadik szintként az intézmények. Kikerül a megyei szint, ami eddig lassíthatta a döntéshozatalt, illetve zavart okozhatott; az irányítás egycsatornássá válik. 

A fenntartói jogosultság szintén három részből áll, a minisztérium, a központ és a tankerületi központok között oszlik meg. A tankerületi központok július 1-től alakulhatnak meg - jelezte. 

A központnak stratégiaalkotó, irányító feladata van, valamint költségvetési, gazdálkodási és szakmai tervezést végez, ezen kívül ellenőrző feladata lesz a tankerületi központok felett. A tankerületi központok olyan költségvetési szervek lesznek, amelyek a fenntartás operatív feladatát látják el, támogatják az iskolákat. 

Az iskolák bizonyos kiadások felett gazdálkodnak, kismértékű beszerzéseket végezhetnek, és részleges munkáltatói jogkörrel bírnak majd. Saját bevételeiknél azt kérik, azt az iskola fejlesztésére fordítsák. 

Az iskolaigazgatóknak - a javaslattételi jog helyett - egyetértési joga lesz a pedagógusok alkalmazásánál. Az igazgatókat nem a miniszter, hanem a központ vezetője nevezi ki, míg a tankerületi vezetőket a szakminiszter. 

Pölöskei Gáborné összegzése szerint az állami intézményfenntartásra szükség van, s az is egyértelmű, hogy ehhez központi szervezet kell. A módosításoknak pedig igazodniuk kell a közigazgatási - megyei, járási - struktúrához, és decentralizációt kell elérni, növelni az eredményességet és hatékonyságot. 

Még márciusban Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt mondta, nyáron teljesen megszűnik a Klik, később több, ezzel ellentétetes nyilatkozatot is tett a kormányoldal, majd Palkovics László államitkár azt mondta, a Klik helyett hoznának létre 57 köznevelési központot. A Klik megszüntetésére vonatkozó hírekkel ellentétben a jövő évi költségvetésben továbbra is több száz milliárd forinttal szerepelt a szervezet, Rétvári Bence pedig még egy hete is azt írta, hogy a kormány még nem hozott döntést az intézményfenntartás végleges formájáról.

Év végére lesz új nemzeti alaptanterv is  

Sipos Imre a kerekasztal másik keddi témájáról, a tartalomszabályozásról szólva megerősítette, hogy az új nemzeti alaptanterv (nat) koncepcióját az év végéig teszi le az illetékes munkacsoport. Átmeneti intézkedésként a kerettantervi (ket) óraszámokban maximalizálják a gyerekek óraszámát, s ezt csak speciális esetekben és szülői igényre lehet majd túllépni - közölte, hozzátéve: azt is szeretnék elérni, hogy a ket-ek helyi alkalmazása rugalmasabb legyen. Az oktatáskutató intézet a tanmenetjavaslatokat augusztus 16-ig készíti el.

Csépe Valéria, az MTA közoktatási elnöki bizottságának vezetője azt mondta: a terheket az optimálishoz közelebb vinnék. Ennek érdekében a nat és ket-ek közötti eltérésekből indulnak ki és a tanórákat maximálnák. 

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója közölte: nőne a kerettantervi szabályozásban helyi szinten a pedagógusok döntési szabadsága. Jelezte: augusztusra az intézet az általános iskola 1-4., 5-8. osztálya számára olyan javaslat fogalmaz meg, amely a kötött óraszámoktól el lehet majd térni. A tanmenetjavaslatok magyar, matematika, ember és természet és az ember és társadalom területekre készülnek, ezek felhasználásával jobban tudnak majd súlyozni a tananyag feldolgozása során. Hatszintű skálán néznék meg, hogy a negyedik és nyolcadik osztály végén hol tartanak a diákok, ennek kifejlesztése zajlik. 

Sipos Imre az alapítványi iskolákat érintő esetleges változásokról kérdésre azt mondta: a finanszírozásukat ugyanazon logika mentén kapják, mint eddig, és a ket-eket is használhatják, ahogy eddig tehették. A kerekasztal következő ülése június 14-én várható, akkor a tartalomfejlesztés lesz a fő napirend - jelezte.