A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Elkészült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása Hóman Bálintról, a Horthy-korszak kultuszminiszteréről - írja a Népszabadság. A lap szerint az állásfoglalásban az MTA azt írja, Hóman jelentős történetíró volt, de szakpolitikusi tevékenységén túlmenően „felelős szerepet játszott Magyarországnak (...) a nemzetiszocialista Németországgal való kapcsolata megalapozásában és végzetes felerősítésében, az ezzel is együtt járó faji diszkrimináció végletes elmélyítésében”.
Az állásfoglalás szerint Hóman cselekvően előkészítette a német megszállás után a jogállamiság burkát is elveszítő önkényuralmi rendszert, amely szervezetten küldte halálba zsidónak minősített polgárainak többségét. Utóbb pedig még a nyilaskeresztes kormánnyal is politikai közösséget vállalt.
Az állásfoglalást az MTA azért adta ki, mert a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) a Hóman Bálint Kulturális Alapítvány elnevezését és szoborállítási törekvéseit kifogásolva a Fejér Megyei Főügyészséghez fordult, és beadványukban azt írták, hogy a törvények értelmében egy szervezet elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a „XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be”, a TEV szerint Hóman pedig ilyen volt, minthogy részt vett a zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában, parlamenti képviselő maradt 1944 márciusa, a német megszállás, sőt az októberi nyilas hatalomátvétel után is.
Az ügyészség erre kezdeményezte, hogy Hóman szerepéről a Székesfehérvári Törvényszék kérjen állásfoglalást az MTA-tól, a hónapokon át készült akadémiai szakvélemény pedig egyértelműen kimondja, hogy Hóman 1938 és 1942 között meghatározó szerepet játszott a magyar zsidóságot a társadalomból kizárni igyekvő diszkriminatív törvények kidolgozásában, a német megszállás után puszta jelenlétével, tekintélye révén hozzájárult az önkényuralmi rendszer legitimálásához, és bár formálisan nem volt vezető szerepe a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában, a Szálasi Ferenc vezette önkényuralmi rendszer kialakulását megalapozó folyamatban vezető szerepet vitt.
Az állásfoglalás megjegyzi, hogy mivel a Horthy-rendszert nem önkényuralminak, hanem autirternek tartják, ezért nem adható egyértelmű és mindenki számára elfogadható történészi válasz Hóman Bálint önkényuralmi rendszerekben betöltött szerepére vonatkozóan, az MTA szerint nem tudományos, hanem politikai és morális megfontolásokra kell alapozni a további döntéseket.
