Hiába lenne drasztikusan csökkenthető akár 1-2 év alatt a levegőben a pollenkoncentráció, a kérdésben felelős Földművelésügyi Minisztérium hozzáállása, illetve a kormányzati politikusok érdektelensége miatt lehetetlen valódi javulást elérni – mondta a nemrég vele készített interjúban Kelen Andrásné, a Parlagfűpollen No Egyesület.
A parlagfű ellen küzdő szervezethez nemrég pedagógusok fordultak tanácsért, hogy megtudják, Debrecen környékén augusztusban hová vihetik táborozni az allergiás gyerekeket. Az egyesület erre merészet lépett: továbbpasszolta a tanácstalan pedagógusok kérdését az összes illetékesnek azzal, hogy vajon ők mit mondanának erre.
MTI / Mohai Balázs
Kíváncsiak voltunk, végül milyen reakciók érkeztek a megszólított döntéshozóktól. Az egyesület által átadott válaszokból roppant tanulságos végeredmény és hozzáállás rajzolódik ki, amelyek tükrözik, mire számíthat egy milliók egészségét befolyásoló problémával foglalkozó önkéntes civil a hivatalos szervek részéről.
Két válasz, másra mutogatás
A légúti allergia akár 2 millió magyart érinthet, akik a hamarosan tetőző szezonban az egyesület adatai alapján évente 40 milliárdot költenek gyógyszerre, ehhez jön még a kezelések 80 milliárdra becsült költsége. Így az egészségügyért és az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) volt az egyik megszólított. A központi ügyfélszolgálat azonban egyszerűen meghátrált a nekik továbbított kérdés elől, mint írták, a a gyermektáboroztatásra alkalmas, parlagfűmentes helyszínnel kapcsolatban „közvetlen segítséget – sajnos – nem tudnak nyújtani”. Azt tanácsolták, forduljanak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz.
Az külön furcsaság, hogy ugyancsak az Emmi részéről alig egy héttel később újabb válasz érkezett, ugyanis az egyesület direktben megkereste a parlagfűmentes táboroztatás feladványával Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárt is. Erre ugyanattól az irodavezetőtől szignálva érkezett válasz, mint aki alig pár nappal korábban a megyei kormányhivatalnak delegálta a kérdést. Ezúttal azt írta, hogy az államtitkár „elfoglaltsága miatt, személyes megbízásából” válaszol, viszont itt már az Országos Környezetegészségügyi Intézethez (OKI) vagy az érintett önkormányzathoz irányította őket „konkrét információkért”.
Hol táborozzanak? Leginkább sehol
Az egyesület szót fogadott, az Országos Környezetegészségügyi Intézethez fordult, amely a pollenkoncentráció méréséért felelős szervezetként valóban a téma egyik fő felelőse. Itt legalább nem hárítottak, hanem kimondták: augusztus végén a tervezett helyszínen, vagyis Debrecen környékén „nem található olyan térség, ahol a parlagfű pollen légköri koncentrációja alacsony lenne”. A főigazgató-helyettes válaszában még azt is leírta: „ebben az időszakban és térségben a pollenkoncentráció 100 pollen/m3 felett mérhető, amely komoly tüneteket okoz az allergiásoknál”. Viszonyításképpen: légköbméterenként 30 darab pollen lenne az orvosilag elfogadható, e felett az erre érzékenyek már szenvednek.
MTI / Mohai Balázs
Ha már az Emmi a megyei kormányhivatalhoz is elküldte őket, az egyesület ide is továbbította a térségbeli gyerekeket táboroztatók kérdését. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ebben a kérdésben illetékes, növény- és talajvédelmi főosztálya válaszképpen elküldte két olyan internetes térkép linkjét, amit a parlagfűvédelemmel foglalkozó szervezet természetesen amúgy is ismer és követ.
Azért a megyei kormányhivatal adott némi támpontot: a Debrecenhez közeli települések közül még „Hajdúszoboszló környékén a legalacsonyabb a parlagfű-fertőzöttség mértéke”. Ezzel – hogy egyáltalán vették a fáradtságot, és ránéztek a saját linkjeikre – a megyei kormányszerv érdemelte ki a legkonkrétabb válasz címet a többi szervhez képest.
Bocs, de használhatatlan linket küldtek
Az más kérdés, hogy a Parlagfűpollen No Egyesület viszontválaszában kifejtette a megyei szerveknek, hogy köszönettel, de ez nem elfogadható. „A jelzett térképek nem adtak tájékoztatást, az egyiken nem is áll rendelkezésre adat arra hivatkozva, hogy a "földhivatalok által felvett parlagfüves területekről készült jegyzőkönyvek nem fedik le az ország területét", "a másik használhatatlannak bizonyul” – írták. Abban is pontosítást kértek, hogy a Hajdúszoboszlóra vonatkozó "legalacsonyabb" jelző, konkrétan milyen adatot takar”, és szerették volna megtudni „korábbi évek hatósági ellenőrzésének" tényszerű adatait, de erre újabb válasz vagy pontosítás egyelőre nem érkezett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól.
Lázár látszatintézkedésekre hivatkozott
Az egész parlagfűkérdés legfőbb felelőse a Földművelésügyi Minisztérium, amely szintén megkapta a körkérdést, de erre még csak nem is válaszolt. A parlamenten belül működő parlagfű-kerekasztal két társelnöke, Dankó Béla fideszes és Heringes Anita MSZP-s országgyűlési képviselő szintén nem reagált. Pedig Lázár János nemrég szó szerint arra hivatkozott ugyanennek a civil szervezetnek, hogy „az allergia-parlagfű kerekasztal sikeres működése is bizonyítéka a kérdés megfelelő súlyú kezelésének".
Fülöp Máté
A miniszter azt is elmondta, hogy a „polgári kormány 2010-es hivatalba lépése óta kiemelt feladatának tekinti a parlagfű elleni védekezést”, és szerinte a Fazekas Sándor vezette szaktárca is „hatékonyan szolgálja” ennek a súlyos kérdésnek a megoldását. Állításának alátámasztására éppen arra hivatkozott, hogy közel 650 millió forintot osztottak szét egy állami pályázaton parlagfű elleni gépbeszerzésre. Csak hát ez az a tender, amelyről a hvg.hu derítette ki, hogy olyan nőegyletek, birkózó és motoros egyesületek kaptak rajta akár 5 millió forint, vissza nem térítendő támogatást, amik korábban egyáltalán nem foglalkoztak parlagfűmentesítéssel. Meg is lett az eredménye, az általunk kikért beszámolóik szerint ebből a közpénzből vettek 45 ezer forintos cipőket és milliós traktorokat.
Az egyesület a Miniszterelnökséget is megkereste a „hova menjenek táborozni a gyerekek” kérdéssel. De erre már nem érkezett válasz.
