Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Kikértük azokat a minisztériumi dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy mire költötték el az adózók 1 százalékaiból összejött parlagfűpénzt. Dilettánsnak tűnő beszámolókat találtunk, mintha bemondásra számoltak volna el a közpénzzel. Olyan egyesület is volt, ami az elvégzett munkát egy olyan fotóval bizonyította, amin pázsitfű volt az allergén gyom helyett.
Fotó egy zsír új kistraktoron pózoló férfiról, fotó egy dzsumbujos kertről és az út szélén ácsorgó közmunkásról, akinek a kezében fűkasza van – a többi közt ilyen képekkel támasztották alá civil szervezetek, hogy az általuk parlagfűirtásra kapott összesen 540 millió forintért keményen dolgoztak az allergiások érdekében. A hvg.hu kikérte azokat a minisztériumi beszámolókat, amelyekkel a könnyen jött, vissza nem térítendő közpénz elköltését bizonyították, de meglepődnénk, ha ezek alapján komolyan gondolja a kormányzat, hogy így kell megoldani a több millió allergiás életét megkeserítő problémát.
2015 elején végre úgy tűnt, hogy sikersztori lehet az egészségügyi és nemzetgazdasági károkat okozó, országos szintű parlagfűprobléma felszámolása: ekkor több mint félmilliárd forint állt rendelkezésre a régóta egyre durvuló parlagfűhelyzet megoldására. Igaz, ehhez az kellett, hogy egy civil szervezet kiderítse, a hvg.hu pedig nyilvánosságra hozza azt, hogy a kormány hogyan akarta előbb totálisan másra elkölteni azt a pénzt, amely az adózók kifejezetten erre szánt 1 százalékaiból jött össze. Csak amikor kiderült, hogy az allergia elleni harcra szánt százmilliókat például cipőtisztító gépre költötték, az 1,1 milliárdból megmaradt 642 millió forintot visszacsoportosították az eredeti célra, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig szentül ígérte, ebből most már tényleg hatékonyan lépni fognak.
Az allergén gyomnövény évről évre milliók életét keseríti meg, a legtöbben orvoshoz sem fordulnak, szabályosan végigszenvedik a „parlagfűszezont”, miközben összességében óriási összegért vásárolják a tüneteik enyhítését ígérő, általában vény nélküli szereket. A hvg.hu-nak is többször elmagyarázták a kérdés szakértői, központi-állami fellépéssel hogyan lehetne felszámolni a helyzetet.
Majd a tenni akaró civilek megoldják
A minisztérium aztán az előzetes figyelmeztetések ellenére a visszacsoportosított 642 millió forintból 546 millió forintot egyszerűen szétosztott a civil szervezetek közt egy gépbeszerzési pályázaton. Korábbi cikkünkben kifejezetten rákérdeztünk: nem tartják aggályosnak, hogy olyan szervezeteknek adtak 1-5 millió forint közpénzt, amelyeknek egyáltalán nem volt tapasztalata parlagfű-mentesítésben? Sőt, a pályázaton induló civilek jelentős része csak akkor vette fel tevékenységi körébe a parlagfűvel foglalkozást, amikor megkaphatták érte a milliókat.
A minisztérium viszont állította: semmi gond nincs azzal, hogy sportegyesületeknek, városszépítő és horgászegyesületeknek, sőt falusi nőegyletnek adták oda a félmilliárdot, mert „a jó szándékú, tenni akaró civil közösségek” majd „hatékonyan ki tudják irtani a parlagfüvet” a közpénzből vett gépekkel. Visszaélés a tárca szerint fel sem merülhet, mert „a helyi kontroll elég biztosítékot ad az eszközök ok- és célszerű használatára”, amelyet természetesen ellenőrizni is fognak.
Ezért kikértük a minisztériumtól az irtásban részt vevő 160 szervezet hozzá beküldött beszámolóját, a tárca aztán tavasszal hónapokig „összesítette és rendszerezte” az anyagokat, kitakarta a nem közérdekű adatokat, bár ilyen alig akadt, hiszen nyilvános tevékenységet folytató civilekről, ráadásul közpénzről van szó, de kivártuk ezt is.
Ingyen volt, vitték (vették) a milliós traktort
Végül március végén a legelső irtási szakaszról készített szakmai beszámolók kevesebb mint felét adták ki, az így is több száz oldalt kitevő anyagot laponként átnéztük, és az összkép egyáltalán nem ígéretes. Az ellenőrzésre szolgáló dokumentációk többsége alapján gyakorlatilag bemondásra kell elhinni, hogy a közpénzből vett, egyes szervezeteknél akár 4 millió forintba kerülő traktorral/„univerzális járművel” tényleg a parlagfüvet irtják valamelyik közterületen.
A hatalmas iratanyagból pár példa, amely megkérdőjelezi a munka hatékonyságát és átláthatóságát:
Ezek még a legelső, 2015 márciusától júniusig tartó szakasz beszámolói, a pályázóknak kötelességük volt végezni az évekre előre vállalt parlagfűmentesítést, míg mi vívtuk harcunkat, hogy betekinthessünk az adatokba. Az anyagok alapján a sovány eredményhez az is hozzájárult, hogy – hiába lenne fontos még időben, a virágzás előtt kezdeni az irtást – a pályázat lebonyolításában jelentős csúszások voltak. Így van olyan beszámoló, amely szerint: „szerződés szerinti kezdés március 1., a tényleges kezdés június 1.”, miközben június 15-én véget is ért az első szakasz. Vagyis 5 millió forint támogatásért cserébe 15 napi parlagfűirtásról számoltak be. Bár olyan egyesület is van, amelyről egyelőre annyit tudni, hogy 4,9 millióért vett eszközökkel 2015. 06.15-től 06.19-ig, vagyis 5 napig irtott parlagfüvet.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.