Beharangozták, hogy hivatalosan is lehet ilyen egy óra az alsó tagozat első két évfolyamán, de a kerettantervet még nem igazították hozzá a bejelentéshez. Így esetleges, hogy melyik tanár mit hagy el a nagyon feszes és bő kötelező anyagból.
Idén júniusban kapott a fejéhez mindenki, amikor Palkovics László köznevelési államtitkár egy Magyar Idők-interjúban elejtett egy megjegyzést arról, hogy az általános iskola első két évfolyamában nem kéne 45 perces órákat tartani, mert az túl sok egy 6-8 éves gyereknek, elég lenne 30 perc egy órára. A 2017 végére elkészülő új Nemzeti Alaptantervben már csökkentett óraszámok lesznek, és a szülőknek is nagyobb beleszólási jogot adnak, valamint az egész oktatási rendszer közelebb kerül a pedagógusokhoz, iskolaigazgatókhoz, a terephez, és megalakul az 58 kis Klik is.
A 30 perces órák ötlete rögtön nagy port vert fel, főleg azután, hogy kisült, már most szeptembertől is lehetnének ilyen órák. A kérdéssel foglalkozott a köznevelési kerekasztal is azzal a kiegészítéssel, hogy nem kellene 30 perc után kicsöngetni - ami zűrzavart eredményezne, hisz nem lehetne csak az alsósoknak kicsöngetni -, hanem a fennmaradó 15 percet "játékos módon" lehetne felhasználni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mostanra ígérte, hogy kidolgozza az új tanmenetjavaslatokat, amelyek nagyobb szabadságot adnak a tanároknak, de még nem változtatnak a kerettantervi óraszámokon.
A módosításoknak minimális jelentőséget tulajdonítanak a szakmai szervezetek. A tankönyvkiadók szakmai szervezete, a TANOSZ úgy látja, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet módosításáról szóló módosító előterjesztésben szereplő ajánlások "olyan szerény mértékűek, hogy ezektől önmagában naivság volna lényeges előrelépést remélni". A tankönyvesek szerint viszont a 30 percre redukált "hasznos" tanítási idő kevés ahhoz, hogy végezzenek a jelenlegi, OFI-s fejlesztésű, ingyenes tankönyvek feladataival. Még az elvileg 45 perces órák keretein belül is a lehetetlenség határát súrolta ez a feladat. Hogy akarja akkor az EMMI csökkenteni az első két évfolyam terheit? Az időkeret szűkítése olyan mértékű rostálást tesz szükségessé, ami még a tapasztalt tanároknak is gondot jelenhet.
Megkérdeztünk egy gyakorló tanítót is. Kati néni azokkal ért egyet, akik szerint nem változtatna semmit ez a módosítás - gyakolatilag parasztvakítással állunk szemben. "Eddig is megoldottuk ezt a problémát. Eddig sem kellett a gyerekeknek 45 percen keresztül feszülten figyelniük, hiszen játszottak is közben. Szerintem ez az egész csak rongyrázás." A pedagógus látja, hogy a gyerekek mikor szárnyalnak, és akkor lehet velük akár a teljes órán is haladni, ha viszont lankadnak, akár a 30 perc eltelte előtt is, kicsit megmozgatja őket. "Olyan is volt, amikor kimentünk az udvarra, nem értem, hogy ezt miért kéne határok közé szabni." A tananyagot tényleg nehéz ennyi időbe belesűríteni, de ez is a tanáron múlik, Kati néni szerint nincs értelme továbbmenni, ha még nem értik az előző anyagot. "Szerintem az első két évfolyamon nem az a lényeg, hogy mindent beléjük verjünk, amit "kell", akár tetszik, akár nem, hanem, hogy megalapozzuk a jövőjüket, megtanuljanak írni, olvasni, számolni, kialakuljon a kötelességtudatuk, szeressenek iskolába járni, lássák azt, hogy a munkájuknak van eredménye és ezáltal legyenek sikerélményeik."
"A 30 perces tananyaggal csak egyetérteni tudunk", mondja Hajnal Gabriella, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke, "a kérdés csak az, hogy készen áll-e a tanyanyag". Az ezt rögzítő kerettantervek elkészítését csak 2018-ra, esetleg 2017-re ígéri a kormány, de Hajnal szerint nem kéne rohanni, mert abból csak rossz sül ki. Ennek hiányában a 30+15 perces rendszer azt jelenti, hogy tanárja válogatja, ki mit hagy ki a tankönyvek anyagából - ez a rendszer akkor megmarad legalább 2018-ig. De nagy változást nem jelentene a rendszer, mert eddig is valami ilyesmi működött a gyakorlatban, a jó pedagógus megállt, ha kellett, és átmozgatta a diákokat, pihentette őket, játszott velük, ha már telítődtek.
Hajnal úgy látja, jó, hogy a kormány államtitkári szinten is jelzi, milyen fontos csökkenteni az alsós diákok terheit, ezzel visszafoghatóak, vagy jelzést kapnak a legfelsőbb szintekről is azok a "sztahanovista" tanárok, akik rohantak-követeltek, a "karácsonyra már ír-olvas"-pedagógusok. De idéntől még nem csökkennek a terhek: továbbra is kötelező marad a napi testnevelésóra és a kötelező hittan-erkölcstan óra is, a szakszervezetek mindkettő eltörlését szorgalmazzák. "A lényeg, hogy tanuljon meg jól írni olvasni számolni, alsóban ezt kell elérni, semmi mást" összegzi Hajnal Gabriella, hogy a szakszervezet szerint mit kell elvárni az alsó tagozattól.
Kerestük persze az EMMI-t is, de a minisztérium a folyamatos ígérgetések ellenére egy hét alatt sem tudott válaszolni.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
