„Bízom benne, hogy csak rossz kommunikációról van szó, és nem az óra, hanem a tananyag lesz 30 perces” – reagált Palkovics László oktatási államtitkár nyilatkozatára Hajnal Gabriella, az oktatási vezetők szakszervezetének elnöke az érdekvédők keddi sajtóeseményén.
A szakszervezeti vezető szerint 30 perces órát nem lehet tartani egy iskolában, "hiszen az épületen belül van felső tagozat, van, ahol még gimnázium is, azt nem lehet, hogy a kicsiknek 30, a többinek 45 perc után csöngetünk ki.” Áttanítások is vannak az iskolákban, ezért sem működne. Ha pedig a tananyagot rövidítenék, azt nem lehet 1-2 éven belül bevezetni, arra több idő kell – tette hozzá Hajnal, aki ezzel a rövidítéssel egyetért.
A terhelés csökkentése miatt fontos lenne, hogy maximalizálják az elsősök és másodikosok óraszámát, Hajnal szerint 22-24 óra bőven elég, ettől szülői kérésre se szabadna eltérni. „Sok szülő úgy gondolja, ilyenkor kell minden nyelvet is megtanítani a gyereknek, de nem ez a dolguk: tanuljanak meg szépen lassan írni, olvasni, számolni, és mozogjanak sokat, szeressenek iskolába járni.”
Bevezethetik a focitanítást az iskolákban a most megjelent kerettanterv alapján, azonban ennek nincsenek meg a tárgyi feltételei – sok helyen még kis pálya sincs, ahol kétszer 6 gyerek rohangálhatna – mondta Hajnal. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné szerint ez a túlszabályozás csimborasszója. Ennyi erővel az úszáshoz, kézilabdához vagy a sakkhoz is ki lehetne adni kerettantervet. „Miért központi kérdés a foci?” – tette fel a költői kérdést.
A szakiskoláknál teljes a káosz
A szakképzésben szeptemberben indul az új rendszer, a kerettantervek közül azonban még nem jelent meg mindegyik, így nem tudni, hogy indul az új tanév – mondta Tóth József, a szakképzési szakszervezet elnöke. A szakközépből alakuló szakgimnáziumok személyi és tárgyi feltételei nincsenek meg, nyáron úgy kell készülni az új tartalmi elemekre – mint például a komplex természettudományi blokk – hogy nem tudják, mit kell tanítani, ráadásul az összes vezető megbízatása lejár június végén.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné szerint a változás zavart kelthet, hiszen a szülők és diákok hihetik azt, hogy a szakgimnáziumban majd rendes érettségit kapnak, de az nem lesz olyan értékű, mint a mostani. A közismereti tárgyakat ugyanis ott is lecsökkentik a szakmai tárgyak rovására, emiatt viszont szerinte egy közgazdasági szakgimnáziumban végzett diák már nem tud tanárszakra felvételizni, mint eddig. Gallóné szerint van olyan szülő, aki Alkotmánybírósághoz fordulna, hiszen a gyerek szakközépiskolába felvételizett, abban a tudatban, hogy a továbbtanulása biztosítva lesz.
Hiába az új rendszer, jobb nem lesz
A kormány valószínűleg felmérte, hogy július 1-el nem lehet átalakítani a tankerületi rendszert, ezért csúszik az január 1-re. Az azonban még nem látszik, hogy az iskolák üzemeltetésére hogyan biztosítják a humánerőforrást – mondta Gallóné. Abszurd, hogy a vegyes fenntartás ment volna a tanulók teljesítményének rovására – mondta a szakszervezeti vezető, aki a sok tananyagot és a pedagógusok túlterheltségét okolta inkább.
Hajnal Gabriella arról beszélt, a minél nagyobb intézményi önállóságért küzdöttek, azonban ezt a jogszabályok nem garantálják. Hiába lesz kevesebb tankerület, nem látja, hogy ettől bármi változhat. „Egy iskola sorsa továbbra is azon múlik, milyen a tankerületi vezető” – mondta. Ugyan van egy olyan kitétel, hogy az iskoláknak lesz valamilyen keretük, de nem tudni, hogy itt mennyi pénzről van szó.
Galló Istvánné megismételte, amit már korábban is mondott, hogy hiába állapodtak meg bizonyos kérdésekben a kormánnyal, azt a nemrég megjelent rendelet, illetve a hétfőn elfogadott törvény nem tartalmazza – így például már nem kötelező felvenni valahova azt, aki elvégezte az általánost, de elbukott a felvételin. A rendeletről még egyeztetnek, azonban szerinte az átalakítások nem gyökeresek, ettől nem lesz jobb az iskolarendszer.
Folytatják?
Az elmúlt hónapok akcióiról Galló Istvánné azt mondta, felrázták a társadalmat, ilyen szempontból sikeresek voltak, a kormány figyelmét is felhívták, hogy látszatintézkedés nem elég. Abból a szempontból viszont nem volt eredménye, hogy a követeléseik nem, vagy csak szórványosan jelentek meg a jogszabályokban. Azt kikérte magának, hogy pártok állnának a megmozdulások mögött.
A PSZ a hónap végén kihelyezett ülést tart, ahol eldöntik a további lépéseket. Galló Istvánné egyébként elmondta azt is, az elmúlt időszakban 12-szer tárgyaltak az Emmivel, azonban a miniszterrel csak egy informális tanácskozást sikerült összehozni.
A pedagógusok béremelése miatt megfontolandó egy alkotmánybírósági beadvány, hiszen az új szabály szerint 17-ben differenciált emelés lenne, amivel visszamenőleg felülírták a jogszabályt – mondta Gallóné. Azonban nincs egyszerű dolguk: az Ab eddig arra hivatkozva dobta vissza több hónap után a beadványukat, hogy nem személyükben érintettek. Így vagy keresniük kell egy tanárt, aki ezt aláírja, de megfontolják, hogy az alapvető jogok biztosához fordulnak, aki – leegyszerűsítve – továbbküldheti a beadványukat.
