A Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt a csütörtöki kormányinfón, hogy a Seuso-kincsek első csoportjának visszaszerzéséről szóló információkat nem azért titkosították, mert bárkit idehaza védeni akarnak, hanem azért, mert a műtárgyegyüttes másik csoportjának visszaszerzéséről még tárgyalnak, és ezeket a tárgyalásokat veszélyeztetné, Magyarország szempontjából nemzetbiztonsági kockázatot jelentene, ha kitudódna, hogy kinek a segítségével, hogyan és mennyiért vették meg korábban a kincseket.

Emlékeztetett közben arra, hogy több ország is magáénak vallja a kincseket, így szerinte érthető, ha bizalmasan kezelik ezeket az információkat. De ünnepélyesen megígérte, hogy ha a kincseket teljes egészében visszaszerezzük, akkor felülvizsgálják a visszavásárlás információit, és betekintést engednek a jelenleg 30 évre titkosított adatokba.

Arra a kérdésre, hogy a visszaszerzés eltart-e majd 30 évig, azt mondta, nem tudja, hiszen az első műtárgycsoportot is évtizedek óta próbáltuk visszaszerezni. Azt is elmondta, hogy elképzelhető, hogy a Seuso-kincseknek van egy harmadik csoportja is.

Később hozzátette, hogy a kincs körüli legendáriummal nem foglalkozik, csak azt tudja, hogy a kincsek egy bizonyos tulajdonos birtokában vannak, aki meghatározott feltételekkel gondolkodik annak sorsáról, miközben mások is meg szeretnék szerezni a műtárgyakat.

Magyarország visszaszerezte a Seuso-kincset

Rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor, hogy a hétvégén visszakaptuk a Magyarországról származó római kori Seuso-kincs felét. A kormányfő szerint ez Magyarország családi ezüstje, amit 4,5 milliárd forintért, "jó áron" sikerült visszavásárolni, bár azt nem árulta el, kitől. A Seuso-kincset közel negyven évvel ezelőtt találták a Balaton környékén, majd nyomuk veszett.