Pharaon ügyében 1991. november 15-én nyújtották be a vádiratot, és Alan Kay amerikai bíró még aznap kiadta ellene az elfogatási parancsot, ami jelenleg is érvényes – idézte fel a Magyar Idők.

Mivel Magyarország és az USA között kiadatási egyezmény van érvényben, ha bárkinek információja van Pharaon tartózkodási helyéről, azt közölnie kellene a hatóságokkal – írta a lap szerint Eric Watnik. A diplomata szerint Pharaont az Interpol is keresi.

De ha beütjük a nevét az Interpol vagy az FBI keresőjébe, nem ad ki találatot.

A budapesti nagykövetség korábban a hvg.hu-val közölte, ez csak azért van így, mert túl régi a körözés, az Interpol esetében például lehet, hogy a magyar események és sajtónyilvánosság hatására megint kereshetővé fog válni a Pharaon-adatlap, az FBI nyilvános adatbázisa pedig nem tartalmaz ilyen régi bűneseteket.

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, hogy Pharaon két éve kért vízumot a bejrúti magyar nagykövetségen. A dokumentum kiadása előtt Magyarország megkérdezte más országok mellett az USA-t is, hogy sérti-e az érdeküket, ha a férfi belép a schengeni területre. Németország azt jelezte, hogy az ő érdeküket nem sérti, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia pedig azóta sem válaszolt.

Lázár János azt is elmondta, Pharaon tavaly járt Magyarországon, ezért fél évvel ezelőtt felvették a kapcsolatot az Interpollal, ahol megerősítették, körözik a férfit, így ha még egyszer belép az országba, akkor letartóztatnák.

Pharaonról a körözések ellenére járja a világot, mégis kap vízumot Magyarországra, kétmilliárddal tartozik, mégis egyre-másra keletkeznek új befektetései. A hvg.hu nemrégiben azt írta, a férfi 1965-ben 150 ezer dollárt kapott apjától, ezzel alapította meg első cégét, a REDEC-et, most pedig a leggazdagabb közel-keleti üzletemberek között van.