Csak heti fél perc jut egy betegre, és a legtöbb esetben Budapestre kell bejárni orvoshoz a Pest megyeieknek.
Kritikus helyzet alakult ki Pest megye egészségügyi rendszerében – írja a Napi.hu egészségügyi szakértőkre hivatkozva. A lap azt írja, bár Pest megye lakossága a legnagyobb magyar megyeként napjainkra meghaladja az egymillió kétszázezret, az egészségügyi rendszere jó, ha négyszázezer lakos ellátására van kalibrálva, a megyeiek ezért részben a budapesti ellátásokat használják, amelyeknek összességében csak 60 százalékát használják maguka fővárosban élők.
Jelenleg Pest megyében 679 háziorvos, Budapesten 1245 háziorvos dolgozik. Az egy háziorvosra jutó betegszám országos átlaga 1566 beteg/praxis, ez az érték Budapesten 1413 (az ország második legjobb értéke), Pest megyében pedig 1818 (az ország legrosszabb értéke). Emellett Pest megye saját járóbeteg-ellátási kapacitása is csak heti 12 505 szakorvosi óra, ami azt jelenti, hogy egy Pest megyei lakosra heti fél perc OEP-finanszírozott szakorvosi idő jut, míg egy budapestire heti 3 perc 20 másodperc.
A Pest megyei járóbeteg szakrendelők 61 százaléka egyébként független, önkormányzati működtetésű szakrendelő, ugyanez az arány Budapesten 37 százalék, Hajdú-Bihar megyében pedig 30 százalék, a többi szakrendelést az állami tulajdonú kórházakban végzik.
Kórházi ágyak számában sem áll jól Pest megye: összesen 1821 aktív kórházi ágy működik a megyében, miközben Budapesten 11 467 aktív ágy van. Tízezer magyar lakosra jelenleg 43 aktív ágy jut, míg tízezer Pest megyei lakosra így csak 15. Ha a budapesti ágyakat csak a budapestiek használnák, tízezer lakosonként 65 ágy jutna, de ha testvériesen megosztoznának csak a Pest megyeiekkel a budapesti kórházi ágyakon, akkor már csak egy picit haladnák meg a magyar átlagot a 45 ágy/10 ezer lakos értékkel.
A jelenleg érvényes térségi ellátásszervezési rendszer szerinti három közép-magyarországi ellátási térségnek egyébként 3 millió lakos teljes ellátását, további másfél millió lakos szervezett speciális ellátását és 5 millió lakos alkalmi ellátását, valamint eseti speciális ellátását kellene biztosítania.
Néhány szakmai ágban talán mindez elvégezhető, a közép-magyarországi régióban jó a helyzet a gyermekpszichiátria, a klinikai onkológia, az intenzív szakellátás és a szemészet esetében, de jóval lakosságarány alatti a kórházi ágyak száma az urológia, a sürgősségi betegellátás, a sugárterápia, a szülészet-nőgyógyászat és a reumatológia terén.
A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy például a nyugati ellátási térségben, ahol az új szuperkórház is épülne, a kórházi ágyak 92 százaléka Budapesten van, miközben az ellátandó lakosság 33 százaléka Pest megyei. A rendszer azonban más szempontból is kaotikus: például a 10 ezer fős Biatorbágy aktív fekvőbeteg-ellátásáért – a szakmánként megosztott ellátási feladatok miatt – 17 budapesti kórház az illetékes, ezek közül jó néhány a másik két központi térségben helyezkedik el, amelyekben az ellátandó lakosságnak már 43 százaléka Pest megyei.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
