#egészség

Savlekötő vagy savcsökkentő? Nem mindegy, mivel kezeljük a refluxot

A reflux sokak életét keseríti meg, de nem minden gyomorégés jelent refluxbetegséget, és nem mindegy az sem, mivel próbáljuk enyhíteni a panaszokat. A savlekötők gyorsan semlegesítik a már termelődött gyomorsavat, a savcsökkentők viszont a savtermelést fogják vissza – hosszabb távon pedig mindkét iránynak lehetnek kellemetlen következményei. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel arról beszélgettünk, mikor segíthet az életmódváltás, meddig érdemes öngyógyszerelni, és miért nem jó ötlet tartósan szódabikarbónával kezelni a savas panaszokat.

Egészség
Kovács István

Minden rendben a véreredménnyel? Nem olyan biztos...

Általában megnyugszunk, amikor a rutin vérvizsgálat eredménye rendben van és sehol sem jelez eltérést. De van egy fontos érték, amit gyakran nem néznek – pedig már korán jelezheti a vashiányt. A ferritinszint segíthet időben felismerni azt, amit a hagyományos vérkép még nem mutat.

BrandChannel
Maltofer

„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?

Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.

Egészség
Vizler-Nyirádi Luca

Izgalmas lehetőséget villant fel, ami a 80 éves alzheimeres nővel történt

Egyetlen esettanulmány ritkán elég ahhoz, hogy komoly következtetéseket vonjunk le egy betegség kezeléséről. Néha azonban történik valami, ami mégis megállítja a kutatókat: nem azért, mert választ ad, hanem mert új kérdést tesz fel. Egy 80 éves, Alzheimer-kórral élő nő esete most éppen ilyen – és a pszilocibin lehetséges idegrendszeri hatásairól indíthat el újabb vizsgálatokat.

Egészség
HVG

Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere

Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.

Egészség
Vatai Dalma

Pár gramm van belőle a szervezetünkben, mégis nehéz pótolni

Fáradtság, gyengeség, koncentrációs nehézségek – sokan ismerik ezeket a tüneteket, mégsem gondolnak vashiányra, amely sokszor szinte észrevétlenül alakul ki. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, mégis gyakran rosszul csináljuk. Mutatjuk, hol bukik el a vaspótlás és mit érdemes tenni az igazi eredmény érdekében.

BrandChannel
Maltofer

Djokovic nem hisz az orvosokban, mégis szinte verhetetlen 39 évesen – hogyan maradnak formában az idősödő élsportolók?

Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?

Egészség
Nedjalkov Beáta

Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.

Egészség
Illényi Balázs

Az egészséges öregedés nem lehet a tehetősek kiváltsága – de mit kezd Európa azzal, hogy egyre tovább élünk?

A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.

Társadalom
Soltész Krisztina

Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?

A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.

Társadalom
Nedjalkov Beáta

Minél hidegebb, annál jobb? A hidegterhelés ígéretei és kockázatai

A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.

Egészség
Soltész Krisztina

A hosszú repülőút legnagyobb kockázata nem a jetlag

Repülés közben számos élettani hatás érhet minket, amelyek kellemetlen egészségügyi problémákat okozhatnak – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem szakértői közleményükben. Ha alaposan rákészülünk, akkor nem fogja elrontani a nyaralásunkat valamilyen kellemetlen állapot vagy betegség.

Egészség
Pulzus

Receptre írnánk fel a teljesítménytúrázást – de hol a határ az egészséges és az extrém terhelés között?

A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.

Egészség
Nedjalkov Beáta