#egészség


Kösz, jól: Miért nem járunk el szűrővizsgálatokra, ha életet menthetnek?

Magyarországon a kívántakhoz képes még mindig sokkal alacsonyabb arányban vesznek részt a felnőttek az ingyenesen elérhető, ajánlott szűrővizsgálatokon. Pedig a legtöbb semmilyen kellemetlenséggel nem jár, rövid időt vesz igénybe, cserébe viszont az életünket is megmentheti. A Kösz, jól! legújabb adásában a szűrésekről beszélgettünk. Meghívott vendégeink dr. Szentpáli Zsófia belgyógyász-kardiológus szakorvos és Fazekas-Pongor Vince megelőzés-orvostani és népegészségügyi szakorvos voltak.



A telefonba mélyedés a meditáció fast food változata – interjú Giulia Enders német orvossal, a Bélügyek szerzőjével

„Jó tudni, hogy mikrobák ezermilliói közül csak mintegy 1400 számít kórokozónak. Ez olyan, mintha a világ teljes lakosságából csak hat ember lenne gonosz” – mondja Giulia Enders, aki a belek és az emésztés rendszerét könnyeden ismertető művével lett világhírű. Új könyve, a Testünk jelzései elgondolkoztató, érzelmes módon mutatja be a tüdő, az agy és a többi szerv évmilliók alatt kifinomult együttműködését.



Egészséges talaj, fenntartható jövő – Jelentkezz a hazai SOILATHON versenyre!

Mi lenne, ha egyetlen nap alatt olyan ötleten dolgozhatnál, amely valódi hatással lehet a klímaváltozás elleni küzdelemre, a mezőgazdaság jövőjére és a termőtalajaink megóvására? Éppen erre ad lehetőséget a SOILATHON innovációs verseny, ahol egyetemisták, fiatal kutatók, gazdálkodók és szakemberek közösen keresnek gyakorlati megoldásokat a talajok egyik legsúlyosabb problémájára.


A vaspótlás nem sprint, hanem maraton: mennyi idő kell valójában a vasraktárak feltöltéséhez?

Vaspótlás esetén sokan abba a hibába esnek, hogy amint javul a közérzetük, azonnal abbahagyják a vaspótló szedését. Pedig a szervezetünk nem egy akkumulátor, amit gyorstöltőre tehetünk: a vas beépülése és a raktárak feltöltése hónapokig tartó, precíz biológiai folyamat. Megmutatjuk, mi történik a testünkben a kúra alatt és miért a türelem a legfontosabb összetevő.



Meglepő, melyik gyakorlatot tartják a személyi edzők a hosszú élet egyik kulcsának

A hosszú élet és az egészséges öregedés titka nem feltétlenül drága kezelésekben vagy extrém edzésprogramokban rejlik, sokkal inkább az alapvető, funkcionális mozgások rendszeres végzésében. Személyi edzők szerint néhány egyszerű, mégis hatékony gyakorlat kulcsszerepet játszhat abban, hogy meddig maradunk aktívak, erősek és önállóak. A modern longevity-kutatások egyre egyértelműbben hangsúlyozzák: az izomerő, az egyensúly és a mobilitás nemcsak a sportteljesítmény, hanem a mindennapi életminőség és az egészségben eltöltött évek alapjai is.




Fagyiszezon, hideg italok – így óvjuk érzékeny fogainkat nyáron is (x)

Egyetlen falat jeges fagylalt, egy korty hideg ital vagy akár egy gyors fogmosás – és hirtelen éles, villanásszerű fájdalom hasít a fogakba. Nem tart sokáig, de elég ahhoz, hogy legközelebb már óvatosabban nyúljunk a kedvenc hideg vagy meleg ételeinkhez. Sokaknál ez visszatérő élmény, amely fokozatosan a mindennapok részévé válik, mégis kevesen tudják pontosan, mi áll mögötte.


Ezért nem törvényszerű a fogvesztés – életmóddal igenis kivédhető a genetika

„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?


Miért lett a legegyszerűbb szükségletünkből luxuscikk?

Habár az alvás minden élőlény – így az ember számára is – alapvető biológiai szükséglet, manapság mégis egyre inkább kiváltságnak vagy luxusnak érezhetjük a minőségi és elegendő mennyiségű alvást. Mi változott, miért alakult így a viszonyunk ezzel a létfontosságú folyamattal kapcsolatban?



Már 30 évesen sem mindegy – így változtatja meg a koleszterinről való gondolkodást az új amerikai ajánlás

Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.



Ezekről a belső titkokról árulkodik az arcunk

Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.