A funkcionális élelmiszerek, protein szeletek, a kreatin vagy épp a fehérjés kávé már nem csak sportolóknak szólnak. Mi áll a performance economy európai robbanása mögött?
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.
A hólyaghurutot a legtöbben a hideggel, a nedves fürdőruhával vagy a huzatos irodával hozzuk összefüggésbe. Az viszont ritkán jut eszünkbe, hogy a történet jó eséllyel máshol kezdődik: a bélrendszerünkben. A húgyúti fertőzéseket leggyakrabban okozó baktériumok ugyanis onnan indulnak útnak. Utánajártunk, mennyire szól bele az étrend a húgyúti problémáinkba.
Amerikai kutatók vérvizsgálattal mutatták ki, melyik edzésformának milyen hatása van a szervezetre.
Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, mekkora hatással van életmódunk arra, hogyan éljük meg ezt az életszakaszt mind lelkileg, mind fizikailag. Az életmódorvoslás megoldást ad mind a testi tünetek enyhítésére, mind a lelki folyamatok támogatására, és a hosszabb távú egészségügyi következményeket is jelentősen befolyásolhatja.
Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.
A fogmosás az egyik legtermészetesebb napi rutinunk, mégis sokan rosszul csinálják, vagy épp a kevésbé fontos eszközöktől várják a megoldást. A Kösz, jól podcast évadnyitó adásában dr. Tihanyi Dóra fogorvossal, parodontológussal beszélgettünk arról, min múlik valójában a szájüreg egészsége, és hogyan lehet egy egyszerű, követhető rutinnal megelőzni a leggyakoribb problémákat.
Amerikai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a viselhető eszközök által mért alvásminőség nem mindig van köszönőviszonyban a valósággal.
A tünet már egy ideje jelen van, de senkinek nem szóltunk róla. Ismerős érzés? A férfiak jelentős része hetekkel, hónapokkal, sőt évekkel később fordul orvoshoz, mint ahogy egy panasz először megjelenik – és ennek nagyon konkrét, jól ismert okai vannak.
Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
Spanyol kutatók vizsgálata arra derített fényt, hogy a paradicsom nemcsak jó antioxidáns, de az agy működésének is nagyon jót tesz a fogyasztása.
A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Vilmos herceg támogatásával indult program az Egyesült Királyságban annak érdekében, hogy az öngyilkosság-megelőzés szerves része legyen a sport világának is.
Az öngyilkosság megelőzésének a világnapján a saját öngyilkossági kísérletéről írt egy Facebook-posztban.
Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.
A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.
Létezik ökölszabály-szerű ajánlás is arra, hogy meddig érdemes ugyanazzal az eszközzel sikálni a fogainkat, de jobban járunk, ha inkább a szemünket használjuk a csere idejének megállapításához.
