Az ember életében előbb-utóbb eljön az a pont, amikor az esztétikus külső mellett egyre fontosabbá válik az egészség megőrzése is. Már nem feltétlenül a nyári forma vagy a következő félmaraton lebeg a szeme előtt, hanem az, hogy legyen energiája végigdolgozni a napot, ritkábban betegedjen meg, és reggel valóban kipihenten ébredjen.
Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?
A pisiszünet szürke zóna a munkajogban. Az egészséghez való általános jog hatálya alatt a dolgozó nem tiltható el a mosdóhasználattól. Konkrét és részletes pisiszünet-szabályozás ugyanakkor nincs, miközben például a képernyő előtti, hidegben és melegben folytatott munkához dukál az extra pihenőidő.
Az antibiotikumok milliók életét mentették meg az elmúlt évszázadban, de a túlhasználatuk miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá velük szemben. A probléma nemcsak akkor kezdődik, amikor feleslegesen írják fel őket, hanem akkor is, amikor a betegek nem megfelelően alkalmazzák a gyógyszert. Miért fontos a CRP-teszt, tényleg végig kell-e szedni a kúrát, és mire érdemes figyelni probiotikumok, tej vagy akár kávé fogyasztása mellett?
A sport nemcsak az izmokat, hanem a vastartalékunkat is próbára teszi. A vashiány pedig nemcsak fáradékonyságot, hanem komoly teljesítménycsökkenést is okozhat – még akkor is, ha az edzésterv tökéletes.
Az elhízás valódi kockázata olyan láthatatlan értékekben rejtőzik, mint a vérnyomás, a vércukorszint vagy a koleszterinszint. Ezek az eltérések sokáig tünetmentesek maradhatnak, miközben már növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Vaspótlás esetén sokan abba a hibába esnek, hogy amint javul a közérzetük, azonnal abbahagyják a vaspótló szedését. Pedig a szervezetünk nem egy akkumulátor, amit gyorstöltőre tehetünk: a vas beépülése és a raktárak feltöltése hónapokig tartó, precíz biológiai folyamat. Megmutatjuk, mi történik a testünkben a kúra alatt és miért a türelem a legfontosabb összetevő.
Mi a közös Bill Gates, Jeff Bezos és Richard Branson életmódjában? Nem csupán a siker és a vagyon. A milliárdos vállalkozóknak bőven kijutott az álmatlan éjszakákból, de ma már nagy hangsúlyt fektetnek a jó alvásra. A világ legismertebb cégvezetői más-más eszközökkel kezelik a munkájukkal járó emberfeletti stresszt: utánajártunk, miben érdemes követnünk a példájukat!
A futás az egyik legegészségesebb sportágként él a köztudatban, ezért sokakat meglephet egy friss kutatás eredménye. A vizsgálatban részt vevő maraton- és ultrafutók közel felénél találtak vastagbélpolipokat, ami új kérdéseket vet fel az extrém terhelés hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Bár a szakértők nem beszélnek közvetlen rákkockázatról, az eredmények olyan biológiai folyamatokra irányítják rá a figyelmet, amelyekről eddig keveset tudtunk.
Amikor édesanyám 70 évesen rajthoz állt egy 10 kilométeres futóversenyen, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig néhány évvel korábban még a térdprotézisműtét utáni rehabilitáció jelentette számára a legnagyobb kihívást. A futás ekkor még nem szerepelt a tervei között, a cél csupán a fájdalommentes mozgás visszaszerzése volt. Története azonban jól mutatja, hogy megfelelő rehabilitációval, fokozatos terheléssel és kitartással időskorban is újraértelmezhetjük, mire képes az emberi test.
Nem kell teljesen hamisnak lennie egy egészségügyi tanácsnak ahhoz, hogy komoly károkat okozzon. A szakemberek szerint sokszor éppen azok az online tartalmak jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek valós információkat közölnek, de elhallgatnak fontos részleteket. Egy új kutatás most azt vizsgálta, hogyan lehet felismerni és kiszűrni ezeket a megtévesztő féligazságokat.
A fáradt, szétesett, beszűkült hétköznapokban a kultúra sokszor luxusnak tűnik. Egy friss UCL-kutatás azonban azt sugallja, hogy a rendszeres művészeti és kulturális aktivitás a biológiai öregedés lassabb ütemével függhet össze. Megnézzük, mit jelent ez valójában, kinek szól az üzenet, és mit nem szabad túlállítani belőle.
A kiérkező mentőknek tűnt fel a szúrós szag, hívták a tűzoltókat.
Általában megnyugszunk, amikor a rutin vérvizsgálat eredménye rendben van és sehol sem jelez eltérést. De van egy fontos érték, amit gyakran nem néznek – pedig már korán jelezheti a vashiányt. A ferritinszint segíthet időben felismerni azt, amit a hagyományos vérkép még nem mutat.
Meglepő megállapításra jutott 207 háztartás vizsgálata: hasonlítani kezd az együtt élő emberek mikrobiomja, és ez a betegségek szempontjából probléma lehet.
A fehérje körül ma már akkora a felhajtás, hogy lassan nincs olyan élelmiszer, amelyből ne készülne proteines változat. De valóban több fehérjére van szükségünk, vagy csak a fitneszipar talált fel egy újabb marketingeszközt? A kutatások szerint a válasz egyszerre igen és nem: a megfelelő fehérjebevitel kulcsszerepet játszik az egészséges öregedésben, de korántsem mindegy, miből és mennyit fogyasztunk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A nemrég közzétett videót a májusban elhunyt Scherer Péter emlékének ajánlották.
Mi lenne, ha egy látszólag ártalmatlan tünet évekkel előre figyelmeztetne egy súlyos neurológiai betegségre? A kutatások szerint a szaglásvesztés és a szagláscsökkenés a Parkinson-kór korai tünete lehet, de az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozható. A szakértők egyre inkább úgy tekintenek a szaglórendszer működésére, mint az agy egészségének érzékeny jelzőjére, amely már a klasszikus tünetek megjelenése előtt árulkodó jeleket küldhet. Vajon mit üzen a szervezetünk, amikor egyik napról a másikra eltűnnek az illatok?
Egy új, kísérleti tabletta a klinikai vizsgálatokban jelentős áttörést hozott: az áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek túlélésének időtartama csaknem a duplájára nőtt, miközben az életminőség javulását is kimutatták. Az eredmények új korszak kezdetét jelezhetik a hasnyálmirigyrák kezelésében, és a jelenlegi terápiás standardok átalakulását is előrevetíthetik.
A rendszeres szaunázást és a hideg vizes merülést számos kutatás összefüggésbe hozza a jobb szív-érrendszeri egészséggel, az alacsonyabb gyulladásszinttel és akár az egészséges öregedéssel is. De hogyan hatnak valójában a szervezetünkre a hideg- és melegterápiák? A Kösz, jól podcast legújabb epizódjában dr. Kovács Milán sportorvossal jártuk körül a tudományosan igazolt előnyöket és a fontos óvintézkedéseket.
