Lázár János néhány hete jelentette be a Ghaith Pharaon ujjlenyomatát firtató kérdésekre, hogy neki sincs használható ujjlenyomata, de a minap egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt írta, nem tudja, ez miért van így. A Belügyminisztérium szocialista képviselőknek írta azt a minap, hogy Pharaontól Magyarországon megpróbáltak ugyan ujjlenyomatot venni, de az ujjnyomatok hiánya miatt nem kerülhetett erre sor.

A rendőrség honlapján szerdán azonban megjelent egy hosszú magyarázat azzal kapcsolatban, hogy miért lehet az, hogy valakinek nincs ujjlenyomata: mint írják, betegség és fizikai munka hatására a fodorszálak az azonosíthatatlanságig roncsolódhatnak, de van, akinek nincs, és soha nem is volt ujjnyomata.

A Police.hu-n Lontai Márton igaz­ságügyi alkalmazott, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) igazgatóhelyettese, igaz­ságügyi ujjnyomatszakértő elmagyarázta, hogy a fodorszálak a verejtékmirigyekből a bőr felszínére törő kivezető nyílások mentén a felhám megemelkedésével keletkeznek, a méretük, elhelyezkedésük formája pedig összefüggésben van a verejtékmirigyek számával.

Az elmondása szerint olyankor nem lehet rendesen ujjlenyomatot venni, ha

• valaki egy olyan, nagyon ritka genetikai mutációtól szenved, amelynek eredményeképpen a tenyéren és a kéz belső felületén radikálisan alacsony a verejtékmirigyek száma, így az azonosítás alapját képező összefüggő bőrlécrendszer a magzati lét során nem alakul ki. 
• a bőr az idő múlásával veszít rugalmasságából, regenerálódási képességéből, az öregedéssel egyre több ránc és redő jelenik meg, amelyek megtörik a fodorszálak folyamatosságát.
• a bőr roncsolódott, például megégett. A kizárólag a bőr legfelső rétegét érő sérülés esetén a mintavétel csak időszakosan lehetetlenül el, de ha a bőrt ért nagyobb területre kiterjedő sérülés, például az égés elérte az irharéteget is, már nem képes a regenerálódásra és örökre roncsolódott.
• valakinek bőrbetegsége van.
• valakinek olyan a munkája (például mosónő, kőműves), hogy a fodorszálak elkopnak, töredeznek, a tenyér és az ujjak felülete durva és repedezett lesz.
• szándékosan roncsolták. Lontai szerint ez leggyakrabban az idegenrendészeti és a menekültügyi eljárásban fordul elő, ahol az eljárás szoros határideje miatt nincs lehetőség a mintavétel megismétlésére. Ezt harmadik országbeli állampolgárok sokszor kihasználják, a mintavétel előtt az épület falán, a földön vagy bármilyen érdes felületen ledörzsölik az ujjaikat, tenyerüket. A másik módszerük, hogy pillanatragasztót kennek a bőrükre, ami hetekre ellehetetleníti az eredményes mintavételt.

Az ujjnyomatokat – többek között – büntető-, menekültügyi, idegenrendészeti vagy vízumkiadási eljárásban rögzítik. A szakértői azonosításhoz a levett nyomatokban a lehető legtöbb információnak kell rendelkezésre állnia egy későbbi, akár részleges mintával való összehasonlításhoz. Amennyiben a klasszikus festékezési eljárással levett nyomatok között rossz minőségű mintát találnak a BSZKI daktiloszkópiai nyilvántartásában dolgozók, a nyomatot visszaküldik a nyomatvétel megismétlése érdekében. A digitális nyomatmintavételi eszközök szoftverei úgy vannak beállítva, hogy kevés információt tartalmazó, rossz minőségű mintákat ne fogadjanak el, vagyis a minőségi kontroll egy megadott küszöbérték alatt elutasítja a rögzítést.