A kezdeményezést Erdélyi Katalin (aki egyébként az Átlátszó.hu újságírója) nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?".

A bizottság arra hivatkozva tagadta meg október 5-én az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, hogy a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani.

Az NVB a határozatában kitért arra is, hogy a kérdés a választópolgárok számára megtévesztő, mivel azt a hamis látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését.

E határozat ellen Erdélyi Katalin bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot.

A Kúria elé kerül az elgáncsolt olimpiai népszavazás

Nem nyugszik bele a Nemzeti Választási Bizottság elutasító döntésébe az olimpiai népszavazás kezdeményezője: bíróság előtt harcol tovább azért, hogy az ország véleményt nyilváníthasson a kérdésben. Mivel Budapest lenne a házigazda, fővárosi vonalon is próbálkozik, és itt jelenleg nyerésre áll a voksolás ügye.

A Kúria érvei

A Kúria internetes oldalán olvasható végzésben azt írják, hogy a bíróság szerint nem ütközik tiltott tárgykörbe a kérdés, ugyanakkor – mivel megtévesztő – egyetértettek azzal, hogy az NVB megtagadta a hitelesítését.

A Kúria álláspontja szerint a kérdés közvetlenül nem irányul az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítási kérdésben való döntésre, azzal távolabbi összefüggésben áll, ezért az NVB határozatának erre vonatkozó megállapításai megalapozatlanok. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le, az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul korlátozná az alapvető jog gyakorlását – szögezte le a Kúria.

A Kúria ugyanakkor úgy látja, a kérdés alapján a választópolgároknak közvetlenül nem az olimpiai megvalósítási hatóság, a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy bármely, a törvényben szereplő további szervezet létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell állást foglalniuk, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével.

A Kúria megállapította azt is, hogy a kérelmező helyesen érvelt azzal is, hogy a Sportolói Bizottságot, az Olimpiai Védnökök Testületét, valamint a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t nem a hatályon kívül helyezendő törvény alapján állították fel. A Sportolói Bizottság a kormány, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közötti háromoldalú együttműködési megállapodással, a törvény hatálybalépése előtt létrejött. Az Olimpiai Védnökök Testülete szintén a törvény hatálybalépése előtt alakult, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t is a MOB és a fővárosi önkormányzat ugyancsak a törvény hatálybalépése előtt hozta létre.

Megint nem lesz népszavazás a budapesti olimpiáról

Nem lesz a fővárosban népszavazás a 2024-es budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatról, mivel a kezdeményező Erdélyi Katalin a november 24-i határidőig nem vette át az aláírásgyűjtő íveket.

A kérdéssel viszont baja van a Kúriának

A bíróság szerint ugyanakkor a népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, vagyis az NVB alapos indokkal tagadta meg a hitelesítését. Egyetértett a bíróság az NVB-vel abban, hogy joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatja, abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi Olimpiai Játékokat.

Elmeszelte az NVB az olimpiai népszavazást

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerdai ülésén azt az országos népszavazási kezdeményezést, amit Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója nyújtott be.

A bíróság szerint ez a választópolgári feltételezés annak ellenére alappal valószínűsíthető, hogy a valóságban és kellő nyilvánosság mellett az olimpia pályázati eljárása már jóval a törvény hatálybalépése előtt megkezdődött országgyűlési és kormányzati határozatok, egyéb megállapodások alapján.

Ezt a tévedést tovább erősíti a törvény megalkotása, elnevezése, egyes rendelkezései, holott a törvény hatályon kívül helyezése esetén is akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény, megrendezhető az olimpia – jelentette ki a Kúria. A bíróság szerint az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye lenne a pályázat visszavonása vagy az addigra esetleg elnyert rendezés lemondása. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, ami a kérdés megtévesztő jellegét igazolja – közölte a bíróság.

A Kúria kitért arra is, meglátása szerint a törvény öncélú, minden valós következmény nélküli hatályon kívül helyezése nem indokolhatja a választópolgári akarat érvényre juttatását.

A Kúria végzése jogerős.