Palkovics: Nem a PISA miatt tanulunk az iskolában

A kormánypárti Magyar Idők szombati számában nyilatkozott Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, akit a lesújtó PISA-eredményekről is megkérdeztek.

Az interjúban Palkovics azt mondta, "nem a PISA miatt tanulunk az iskolában"; a mérések ugyan fontosak, de a hangsúly a gyerekek tudásán van. Azt is megtudjuk Palkovicstól, hogy

a kormányt nem érte sokként a PISA-jelentés,

de azért meg kell vizsgálni, mért lettek olyanok az eredmények, amilyenek - mondta. Például át kell gondolni a tanítás módszertanát. Orbán Viktor kérésére el is készül egy jelentés, amely januárban kerül a kormány elé. Palkovics szerint az is gondot okozhatott, hogy teljes egészében számítógépen kellett kitölteni a tesztet. Mint mondta, számos ország diákjainak eredménye romlott a felmérésben. 

Mint arról beszámoltunk, a 2012-es PISA-eredményekhez képest jelentős a magyar tanulók visszaesése: természettudományokból 494 pontról 477 pontra, olvasás-szövegértésből 488 pontról 470 pontra esett vissza, míg matematikából tartottuk a három évvel ezelőtti 477 pontos szintet, ami szintén igen gyenge adat. A magyar oktatáspolitika egyik legijesztőbb tünete - legalábbis a felmérés szerint -, hogy felnagyította a társadalmi különbségeket a diákok között, tehát aki szegény sorból jött, még kisebb esélye van kitörni helyzetéből, mint korábban. De a társadalmilag szerencsésebb helyzetű diákoknak is beszűkültek a lehetőségeik.

Amikor Palkovicsot arról kérdezték, mégis ki felelős mindezért, a következő sorrendben említette az oktatás résztvevőit: 1. tananyag, tanterv, módszertan. 2. tanárok (hogyan és mit tanítanak), 3. szülök áttételesen felelősek lehetnek, mert túlterhelik a gyerekeket. 4. a gyerekeket nem lehet felelőssé tenni, bár ha nem tanulják meg, amit kell, az ronthatja az eredményeket.

Palkovics az interjúban arról is beszélt, hogy kineveznek egy új kormánybiztost, aki majd a Nemzeti alaptantervért felel.

PISA-teszt után: elveszett egy generáció?

Lesújtó eredményekkel zárult a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek főbb megállapításai a következők: Drámaian romlott a magyar 15 évesek eredménye a szövegértési és természettudományos feladatoknál Az alulteljesítők aránya megugrott, a legjobban teljesítő diákok eredményei pedig visszaestek A hazai gimnazisták világszinten az élvonalban, a szakiskolások viszont a perui iskolások szintjén vannak.