A hely, ahol a magyarok pénzt is adnak a terrorért

A csúcsbeállítást jelentő félmillió látogatót tavaly egyetlen hazai gyűjteménynek sem sikerült a falai közé becsábítania, ami nem nagy csoda, hiszen az első számú „sztármúzeum”, az 500 ezer vendég bevonzására egyedül képes Szépművészeti felújítás címén 2015 februárjában három esztendőre bezárt. Társintézménye, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) fenn a Várhegyen viszont legfeljebb évi 300–350 ezer „kuncsaftot” szokott tudni fogadni. Ez voltaképpen tavaly is sikerült, nem utolsósorban a Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története című, magyar–francia koprodukcióban megrendezett nagyszabású tárlatnak köszönhetően. Az MNG-t a múlt évben összesen 333 ezren keresték fel, ezzel a nemzeti képtár az első helyen végzett a klasszikus múzeumok nem hivatalos népszerűségi versenyében. Ennél több vendég és turista – 460 ezer, illetve 343 ezer fő – csak a budapesti Mátyás-templomot meg az egri várat kereste fel, ez utóbbiak esetében azonban maga a gótikus épület, illetve a középkori erődítmény számít a legfőbb attrakciót jelentő „műtárgynak”, s nem az épületen belül fellelhető egyházművészeti, illetve történeti-hadászati gyűjtemény.

Ha a helyenként feltűnően nagy számú ingyenes látogatótól eltekintünk, akkor másképp alakul a 2015-ös múzeumi toplista élmezőnye. A Mátyás-templom és az MNG között ez esetben a budapesti Terror Háza Múzeum végzett a második helyen 304 ezer fizető vendéggel, miközben az első és a harmadik helyezett intézmény 448 ezer, illetve 248 ezer jegyet vásárló kuncsaftot tud felmutatni. Az egri Dobó István Vármúzeum viszont – amit tavaly minden harmadik látogató ingyenjeggyel kereshetett fel – 235 ezer értékesített belépővel leszorul a „dobogóról”. Az összes, illetve a fizető vendégek száma alapján összeállított toplistákon jelentősen eltérő eredményt produkált például a tavaly még nyitva tartó Magyar Közlekedési Múzeum is, amely az előbbi tabellán a 7. az utóbbin viszont csak a 47. helyen végzett, minthogy az összesen 210 ezer látogató közül csupán 30 ezer vásárolt jegyet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) hétszáz intézményt felvonultató listáján eleve térítésmentesen működő gyűjtemények is találhatók, ilyen például Pakson az Atomenergetikai Múzeum, Budapesten pedig a Rendőrmúzeum. Akad példa ennek ellenkezőjére is: a balatonedericsi Afrikai Kiállítóhelyet például kivétel nélkül teljes árú jeggyel kereste fel a múlt évben 40 251 látogató.

hvg

A megyei és városi múzeumok közül a legtöbb pénzt a soproni (62 ezer vendég), a tatai (55 ezer fő) és a szegedi (35 ezer fő) megtekintésére áldozták a vendégek, ugyanakkor a szolnoki Damjanich Múzeumban – ahol pedig a nagyszabású alföldi festészeti gyűjtemény is látható – egy teljes év alatt mindössze 1262 személy volt hajlandó jegyet venni. Az etnográfiai gyűjtemények kategóriájában a szentendrei Skanzen 2015-ben is lekörözte a Parlament épületével szemben működő Néprajzi Múzeumot: az előbbinek 125 ezer, az utóbbinak 49 ezer fizető vendége volt. Kellő marketing hiányában számos kiállítóhelyet súlyos érdektelenség övez. Kaposvárott a Vaszary Emlékháznak például tavaly összesen 247, a Sárvárhoz közeli Csönge községben a Weöres Sándor és Károlyi Amy Emlékháznak 194 látogatója akadt.