Február elsején volt a galgók, vagyis a spanyol agarak világnapja, ugyanis ekkor fejeződik be a hivatalos vadászidény Spanyolországban. Ettől a naptól kezdve a vadászatra használt, de így időszakosan feleslegessé vált spanyol agaraktól gazdájuk brutálisan szabadul meg: az állatok jelentős részét megkínozzák, majd megölik.

A véres bikaviadalok miatt egyébként is támadják a spanyolokat, ugyanígy nehéz megérteni és megmagyarázni, miért bánnak ilyen kegyetlenül vadászkutyáikkal – mondta a hvg.hu-nak Karádi Bernadett, a galgók mentésére szerveződött magyar csapat egyik szervezője. Az agaras vadászat, a galguero Spanyolországban tradíció, így a galgók ott olyanok, mint nálunk a vizslák. Azonban az állatvédők adatai szerint a Spanyolországban vadászatra tartott több százezer agár közül minden szezon végén több tízezertől egyszerűen megszabadulnak. „Agárversenyekre és vadászatra is tartják őket, de pár éves koruk felett már nem olyan gyorsak, így feleslegessé válnak. Értéket nem képviselnek, hiszen ösztönből vadásznak, oktatni sem kell őket, a következő idényre az újabb almokból jöhetnek helyettük a fiatal, gyors utódok” – magyarázta az állatmentő.

Az egyik kutyus, akit már későn próbáltak menteni

Facebook / Galgo mentés

Futóedzésként autók után kötik a galgókat

A Szent Ferenc Állatotthon, illetve a magyar agár fajtamentés ismertetője szerint a szaporítótelepeknek köszönhetően végtelen számú az utánpótlás, így az idény végén tömegesen kerülnek be a néhány éves állatok a gyepmesteri telepekre. Aktív éveik alatt is sokat közülük vernek, csak annyit kapnak enni, hogy ne haljanak éhen, a gyorsaság hajszolása közepette edzésként gyakran autók, motorok után kötik őket. A szervezet Facebook-oldalán láthatók egyebek közt egy olyan vadászatra használt galgó fotói, amelyet többedmagával egy autó mögé kötöttek, így végeztettek vele futóedzést, majd amikor felbukott, tovább húzták az úton. A sérült állatot végül egy árokba dobták és sorsára hagyták, de végül sikerült megmenteni.

Sok társa nem ilyen szerencsés: bár ezt a spanyol vadászok tagadják, az állatvédők szerint szokás a vadászidény végén rituálisan megkínozni a szerencsétlen, feleslegessé vált egyedeket. „A legkedveltebb kivégzési módszer az úgynevezett zongorázás: az agarat felakasztják egy fára úgy, hogy a hátsó lábai leérnek a földre. Szerencsétlen állat így tipeg az életéért küzdve akár órák hosszát, amíg végül bele nem fárad, és saját magát fojtja meg. Szintén előszeretettel bevetett módszer az agarak kiszáradt kutakba dobása, szájuk kipeckelése és így sorsukra hagyása, lelövése, savval leöntése. Sokuknak eltörik a lábát vagy medencéjét, vagy „egyszerűen“ agyonverik őket” – olvasható a szervezet honlapján. Erről itt fotók is találhatók, de a sokkoló képeket cikkünkben nem mutatjuk be.

Magyar álomgazdit keresnek nekik

A magyar állatvédők civil összefogás keretében kapcsolódtak be a spanyol kutyák mentésébe, 6 galgót szerdán repülővel hoznak Budapestre, de a héten autóval is megjárták Spanyolországot, ahol további több mint egy tucat agár mentését szervezték meg. „Először karanténba kerülnek, kivizsgálás, oltás, ivartalanítás vár rájuk, közben elkezdünk nekik gazdit keresni” – mondta Karádi Bernadett. A tavaly hasonlóképpen örökbe adott állatok igazi álomgazdikhoz kerültek, egyikükre sincs panasz, mert vadászösztönük ellenére tökéletes családi kutyák, és összeszoktathatóak más állatokkal.

Annál is inkább, mert szerinte a magyar állatvédelemnek – nem ok nélkül – nagyon rossz a megítélése Európában, így nem árt, ha részt veszünk nemzetközi akciókban. Itthon viszont már kaptak támadásokat, hogy „nincs elég kutya itthon, miért nem azokat mentik”. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a több tízezer galgóhoz képest ez kevésnek tűnik, és nem mi fogjuk megoldani a spanyol helyzetet. De ha csak évente pár állat a magyar civileknek köszönhetően menekül meg, az hosszú távon rengeteget számít” – jelentette ki. A Facebook-oldalukon már most sokan felajánlásaikkal próbálják segíteni az állatokat.

Egy szerencsés galgó, akiből igazi kanapékutya lett

Facebook / Galgo mentés

A galgókkal szembeni brutalitásra az állatvédők szerint bizonyíték, hogy ezerszámra dokumentáltak ilyen eseteket. Azonban az agaras vadászat Spanyolországban pénzt és munkát jelent, az állatvédő szervezetek szerint ezért nem lépnek fel keményebben a galgókat sok esetben megkínzó, vagy brutálisan kivégző állattartókkal szemben. Most már nemzetközi szinten folyik a harc az agaras vadászat ellen, kampányokkal, a spanyol termékek elleni bojkottal próbálják felhívni a figyelmet a spanyol agarak helyzetére, hátha az összefogásnak köszönhetően ezt is sikerül – a bikaviadalokhoz hasonlóan – visszaszorítani.