szerző:
Tetszett a cikk?

Talán véget ért az igazságszolgáltatás és az Alkotmánybíróság közti csata a rendőrök arcának kitakarásáról: az Ab megsemmisített egy tavalyi kúriai ítéletet. A vita arról zajlik évek óta, hogy közszereplő-e az intézkedő rendőr, illetve hogy a sajtószabadság és a személyiségi jogok közül az ilyen esetekben melyik a fontosabb.

Az elmúlt években több bíróság elmarasztalt lapokat és televíziókat, amiért hozzájárulásuk nélkül megmutatták a tüntetéseken és más eseményeken intézkedő rendőrök arcát. Az érintettek szerint ez sértette az emberi méltóságukat, továbbá ők nem közszereplők, mert parancsot teljesítenek.

A vita az Ab elé került, amely 2015-2016-ban háromszor is határozott erről. A bíróságokra bízta ugyan, hogy "a sajtószabadság és a méltóságvédelmen alapuló képmáshoz való jog közötti érdekütközést egyedi mérlegeléssel" oldják fel, de határozatának indoklásában kimondta: "… a személyiségi jogok sérelmére való hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását. … Rendőri intézkedésről készült képfelvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis … közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak … minősül".

Ezután azonban egy újabb rendőri panasz jutott el egészen a Kúriáig, és ott ismét a sajtó ellen ítéltek, mondván: az adott esetben a rendőrök szereplése nem volt olyan jelentőségű, hogy személyiségi jogaikat indokolt lenne háttérbe szorítani, továbbá a kép nem jelentett "hírértékű információt". Ez az Ab szerint az alaptörvény megengedhetetlenül megszorító értelmezése.

A testület most elmagyarázza az igazságszolgáltatás legfelső bírói fórumának: nem hagyhatja figyelmen kívül és nem értelmezheti szelektíven a rá nézve is kötelező alkotmánybírósági alaptörvény-értelmezést. Vagyis a sajtószabadság a fő szempont, a bíróságok egyedi mérlegelési joga pedig azt jelenti, hogy kivételes esetekben adhatnak előnyt a rendőrök panaszának. Például ha más eseményt biztosító rendőrök képét használta volna fel az adott lap vagy tv, nem a perbeli demonstráción készült képeket használt volna, vagy úgy válogatta volna össze a tudósítás anyagát, hogy az félrevezető következtetések levonására adhat alapot.

Általában azonban, hangsúlyozza az Ab, a demonstrációkon történő rendőri bevetés minden esetben a jelenkor eseménye, amelyről tudósítani a sajtó feladata. Téves értelmezés, hogy a rendőrt csak akkor szabad mutatni, ha jogsértést követ el, mert nem csak ez lehet közérdekű információ. Itt az indoklás ki nem mondva, de arra is céloz, hogy a hírérték megállapítása nem a bíróság dolga. Az Ab következtetése: a bíróságok vizsgálhatják a tudósítás egészének tisztességességét és jóhiszeműségét, de a jelenkori események bemutatásához fűződő alkotmányos érdek elsődlegességét kötelesek érvényesíteni.

A 15 tagú Ab-ban csak három ellenvélemény született. A nagy többséggel hozott új határozat tehát végleg a sajtó javára döntötte el a régi vitát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb rekordot döntött a fertőzöttek száma Lengyelországban, korlátozások sorát vezetik be

Újabb rekordot döntött a fertőzöttek száma Lengyelországban, korlátozások sorát vezetik be

"Egyre inkább hiszek abban, hogy lehetünk szabadok" – Rohonyi Barnabás, az SZFE tanköztársaság moderátora

"Egyre inkább hiszek abban, hogy lehetünk szabadok" – Rohonyi Barnabás, az SZFE tanköztársaság moderátora

Fotók: általános iskolát fertőtlenítenek a honvédek

Fotók: általános iskolát fertőtlenítenek a honvédek