Célszerű lenne az ingyenes gyermekkori védőoltások sorát fizetősekkel kiegészíteni, ám erre sokaknak nem futja. Megnéztük, mi volt a hatása különböző oltások bevezetésének.
Minden évben sokkolja a közvéleményt, amikor csecsemők és tinédzserek halnak meg ritka fertőző betegségekben. Az egyik fő gyanúsított a Meningococcus baktérium, amelyet akár minden második ember tünetmentesen hordozhat, és csak ritkán okoz súlyos megbetegedést, gennyes agyhártyagyulladást vagy vérmérgezést. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2006 és 2015 között összesen 491 megbetegedést regisztráltak, ami átlagosan évi félszáznál kevesebb esetet jelent. Mégis rettegett betegség, mert rendkívül magas, átlagosan 15 százalék feletti – egyes években akár a 25 százalékot is eléri – a végzetes kimenetelű esetek aránya. A fertőzés elsősorban a csecsemőket és a kétévesnél fiatalabbakat betegíti meg, rajtuk kívül a középiskolás korúak közül kerülnek ki az áldozatok.
A baktérium öt különböző (A, B, C, W, Y) típusa okoz súlyos megbetegedést. Mindegyik ellen létezik védőoltás. Viszont csak a C elleni vakcinához járt 70 százalékos támogatás, ez az idei évtől receptre ingyenesen kiváltható – de csak a két év alattiak számára. A megbetegedés veszélyének az átlagosnál jóval nagyobb mértékben kitett tinédzserek, közülük is a kollégiumlakók csak saját belátásukra és szüleik pénztárcájára hagyatkozva teremthetik elő a négyes kombinációjú (A, C, W, Y) oltás teljes árú, 14 ezer forintos költségét.
Az állami költségvetés 1,5 milliárd forintot különített el a C típusú agyhártyagyulladás elleni oltásra – jelentette be tavaly az egészségügyért felelős államtitkár. Az így is csak ajánlott, egyelőre nem kötelező vakcina nem is került be az Országos Epidemiológiai Központ által megszabott oltási rendbe. A gyermekorvosok 3, 5 és 18 hónapos korban javasolják a három egymást követő oltás beadását. Fontos tudni, hogy a védettség nem tart örökké, tizenéves korban mindenképpen ajánlott az újrázás.
A védőháló így is meglehetősen lyukas marad, hiszen a Meningococcus B típusa kétszer annyi megbetegedést okoz, mint a C, ami ellen az elmúlt években sokan igénybe vették a kedvezményes oltást. Az így kialakult védettség is közrejátszhat abban, hogy mára a B típusú kórokozó kerekedett felül. Ez ellen viszont kevesek engedhetik meg az egyetlen fillér állami támogatást sem élvező, 100 ezer forintnál is költségesebb védőoltás-sorozatot. Ha ez is ingyenes lenne, az hozzávetőlegesen megduplázná a költségvetés éves védőoltásszámláját, ami 8-9 milliárd forint körül járhat. A tényleges összeget az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a HVG kérdésére két hét alatt sem tudta kiszámolni. Az utóbbi oltás az EU-tagországok közül csak Nagy-Britanniában közfinanszírozott.
A kötelező gyermekkori védőoltások sora rendszeresen bővül. Legutóbb, 2014 júliusától az agyhártya-, illetve tüdőgyulladást okozó Pneumococcus baktérium elleni, 2008 óta ingyenes immunizálás lett kötelező. Ugyanebben az évben kezdődött meg a 12 éves lányok beoltása a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus (HPV) ellen. Ez máig önkéntes alapon megy, a változás csupán annyi, hogy az ingyenesség már nem az önkormányzatok jótékonykodásán múlik, az állam magára vállalta a költségeket.
Az elmúlt három évben százezren éltek a lehetőséggel – összegezte Szentes Tamás országos tiszti főorvos. Ez azt jelenti, hogy a sorra kerülő korosztályokból a lányok több mint ötöde nem kért az immunizálásból. Félő, hogy a távol maradók éppen a leginkább veszélyeztetett társadalmi rétegekből kerülhettek ki, de a tiszti főorvosi beszámoló erre nem tért ki.
A hazai oltási rendbe illesztendő következő jelölt a rotavírus elleni vakcina lehet. Ezt már tíz éve törzskönyvezték, és használata jelentősen csökkentette a betegség előfordulását. Európa tíz országában támogatják a meglehetősen kellemetlen, hányással, hasmenéssel járó fertőzés elleni védelmet. Például Ausztriában vagy Belgiumban az egyévesnél fiatalabbak közel 90 százaléka megkapja az oltást, aminek következtében 80 százalékkal csökkent a kórházi ápolást igénylő fertőzések száma. Magyarországon évente kétezren szorulnak miatta kórházi ápolásra, a páciensek kétharmada kétévesnél fiatalabb.
Évek óta várat magára a bárányhimlő elleni védelem bevezetése. Az évi átlagosan 33 ezer megbetegedést okozó vírusos kór 350–400 esetben igényel kórházi ellátást.
A gyermekkori vakcinák nagyobb része kötelező, ami ellen csupán néhányan protestálnak. Az egyes korosztályok több mint 99 százalékos átoltottsága Európa élvonalába kvalifikálja a magyar oltási rendet. Ám amint szabad a döntés, hogy egy felnőtt él-e a felkínált lehetőséggel, máris más a kép. Különösen lenézettnek számít az influenza elleni védelem. A laikusok szemében az elmúlt évtizedben minden járványügyi félelem és vészhelyzeti készültség indokolatlannak bizonyult, hiszen nem tört ki olyan súlyos influenzajárvány, amely tömeges halálesetekkel járt volna.
Ez persze nem jelenti azt, hogy felesleges résen lenni, erről azonban a jelek szerint nincs mindenki meggyőződve. Minden évben 1,3 millió adag ingyenes vakcinát kapnak az orvosok, hogy a 60 évesnél idősebbeket és a veszélyeztetett, krónikus betegségben szenvedőket beoltsák. Ennek azonban mindössze a fele kel el, holott a tisztiorvosi szolgálat évről évre lazít a feltételeken, tágítja azok körét, akik jogosultak az ingyenes védelemre.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
