Egyes szakmai berkekben már csak „torlódó villamosoknak” hívják a fonódót, hiszen a járművek a vonalon több helyen is rendszeresen kénytelenek akár 5-10 perceket vesztegelni. A legrosszabb a helyzet a Szent Lukács Gyógyfürdő előtt, ahol a Margit körút beállása, illetve egy rosszul beállított lámpa miatt az autók egészen a Komjádi Béla utcáig, egy megállónyit torlódnak vissza.

A villamos itt a közúti forgalommal közös sávban halad, így a csúcsforgalomban rendszeresen kényszerül hosszú ácsorgásra. Pedig a különböző vonalak hangoltsága miatt a Frankel Leó úton elakadó villamosok egész Buda közlekedését fel tudják borítani. Például a Lukács fürdő előtt csak 3 vagy 4 percet megcsúszó 17-es villamos egészen pontosan a 61-essel együtt fog végighaladni az Alkotás utcán és a 47-essel karöltve a Fehérvári úton, ezzel a fél budai hálózaton dupla várakozási időket okozva.

hvg.hu

De nem ez az egyetlen neuralgikus pontja a Bécsi úti vonalnak, már egy éve, a hálózat elindulásakor is megírtuk, hogy rengeteg a probléma az új rendszerrel – ezeket azóta csak részben sikerült kijavítani. A Bécsi úti végállomás kapacitását egyszerűen szűkre tervezték, ezért – noha itt már javult a helyzet – csúcsforgalomban még mindig megesik, hogy egyszerre két-három villamos vesztegel a peron előtti lámpánál.

A Kolosy téren is mindennapos volt, hogy egy egész megállónyit torlódtak vissza a villamosok a lámpától, itt viszont módosítottak a lámpacikluson és betiltották a jobbra kanyarodást is, és ez lényegében megszüntette a dugókat.

A BKK is tud a problémákról, de egyelőre nem lép

Az eredeti terv szerint a célforgalom kivételével kitiltották volna a villamossal közös sávban haladó szakaszokról az autókat, de a pletykák szerint ezt maga a Bécsi úton autóval munkába járó főpolgármester vétózta meg. Bárhogy volt is, az autók átterelése a Lajos utcáról az Árpád fejedelem útjára egyből perceket hozna, és sokkal menetrendszerűbb lenne a 17-19-41-es villamos. De a helyzetet akár a Lukács fürdő előtti lámpa áthangolása is javíthatná, mely nagyon rövid zöldet ad a körút felé haladó autósoknak, ha pedig a parkolókat szüntetnék meg, a közúti forgalmat el lehetne választani a villamosétól.

A Közlekedő Tömeg szakblog azt javasolja, hogy a Margit híd felé haladó irányba teljesen tiltsák ki az autókat a Bécsi és Frankel Leó útról, és vezessék erre a 9-es és 109-es buszt is. Cserébe megszüntethető lenne az Árpád fejedelem útján a buszsáv, és ott kettő helyett három sávon haladhatnának az autók.

A BKK-t és a Budapest Közutat is kérdeztük, hogy tudnak-e a problémáról és milyen megoldást terveznek, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Az őket hetek óta emailekkel bombázó Közlekedő Tömegtől azonban tudjuk, hogy a BKK értesült a helyzetről, egyes pletykák szerint azonban nincs ember, aki hozzányúlna a Bécsi úti autóforgalomhoz, feltéve, ha nem szeretné nagyon magára haragítani Tarlós Istvánt.

Behálóznák Budapestet

Noha szinte mindenkinek a torlódások, a késések és az éveken át tartó feltúrások jutnak eszébe a budai fonódó villamoshálózatról, a tömegközlekedést favorizálók szerint ez egy jól átgondolt projekt volt, amelynek csak a megvalósítása nem sikerült jól. Ezt tartják az egyik legfontosabb és a legolcsóbb közlekedési fejlesztésnek, amely a rendszerváltás óta Budapesten történt, melyben csak három vágánykapcsolatot kellett visszaállítani – a Széll Kálmán téren, a Margit híd budai hídfőjénél, illetve a Bem rakparton, és ennek hatására mégis egész Buda közlekedését át lehetett szervezni, így ma már természetes, hogy átszállás nélkül lehet elérni Óbudáról a Fehérvári útra vagy a Kolosy térről a Déli pályaudvarra, és elbúcsúzhattunk a dugóban araszoló 86-os busztól is.

MTI / Jászai Csaba

A villamosprojektek sora a 3-as villamos létrehozásával kezdődött 2001-ben, vagyis az Örs vezér tere két oldalán végállomásozó 13-as és 63-as vonal egyesítésével. Azután sorra nyúltak tovább a budapesti villamosvonalak: 2003-ban a 41-es hosszabbodott a Móricz Zsigmond körtértől a Batthyány térig, 2007-ben pedig az 59-est hosszabbították a János kórházig. 2008-ban összekötötték a 61-est az 56-ossal, valamint a 62-est a 28-assal.

Ezt követően épült ki a budai fonódó villamoshálózat: 2014. októbertől 2015. december 23-ig folytak a munkák, és 2016. január 16-án utazhattunk először Ó- és Újbuda között villamossal átszállás nélkül. A 2009-ben kezdődött tervezéstől 2014-ig akadozott a projekt kivitelezésének megkezdése, elsősorban Láng Zsolt, a II. kerület fideszes polgármestere akadályozta a vonal kiépítését. Majd az építkezésekre is biztos sokáig fogunk emlékezni: ekkor zajlott egyszerre a Széll Kálmán tér átépítése, a nagykörúti villamosvonal-felújítás és a fonódó építése.

A fonódó villamoshálózat 15,9 milliárd forintért készült el, ebből 10,8 milliárd volt a Széll Kálmán téri ág, aminek 68,3%-át Brüsszel fizette – ez a régi 17-es vonalának felújítását és a Margit hídi és Széll Kálmán téri kapcsolatok kialakítását foglalta magába. További 5,1 milliárdból épült a Bem rakparti ág, azaz a rakparti vágányok visszaállítása, valamint a Lánchíd alagútjának átépítése. Ennek 90,4%-át adta az EU.

Az akadozó villamosprojekt

De még mindig lehetne folytatni a budapesti villamosok összekötését, csupán egy-két új vágánykapcsolat kialakításával. Pl. a Pesterzsébet felől jövő 51-es villamos a Mester utcától a 24-es és a 2-es vonalán egészen a Jászai Mari térig mehetne, a 3-as metró elkészülte óta Angyalföldön elvágott 12-est pedig a Béke utcán és a Róbert Károly körúton át egészen Óbudáig lehetne vinni. De a fonódónak is csak az első üteme valósult meg. A villamosokat északon a Kolosy tér után a Pacsirtamező utcán és a Szentendrei úton át Kaszásdűlőig, délen pedig a Gellért tértől a budai rakparton át az Infoparkig szeretnék továbbvinni.

A BKK még a Vitézy-érában elkezdte ugyan vizsgálni a második és harmadik ütem megvalósíthatóságát, az elmúlt években a folyamat megakadt, és jelenleg egyik ág sem szerepel az uniós forrásra pályázó listán.