Tucatnyi bíró kapott cseppet sem finomkodó levelet a közelmúltban arról, hogy nem az előírtak szerint dolgozott, vagyis nem hozott elég ítéletet:

"…a statisztikai adatokat figyelembe véve megállapítottam, hogy a 2017. február hónapban az elvárható ítéletek darabszámától (10 db) eltért (x db)"

– ez áll a Kopinja Mária, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke által jegyzett levélben, amelyben a "renitens" bíráktól öt napon belül igazoló jelentést is kértek arról, hogy "mi képezte akadályát a rendelkezés betartásának", és "a jövőben miként kíván eleget tenni az előírt kötelezettségének" (a zárójelben szereplő számot mi írtuk át "x"-re, hogy senkinek se okozzunk további problémát – a szerk.).

Handó Tünde utasítását a fővárosban elkezdték számonkérni

Börcsök Zsófia

Úgy tudjuk, a nem éppen barátságos hangvételű levél nagy felháborodást keltett az érintett bíróságon, a megszólított bírák egy része nem hajlandó magyarázkodni, ezért nem is válaszolta meg érdemben a kérdést.

"Olyan mintha egy szalag mellett állnánk, és csak az számítana, hogy hány ítélet pottyan ki az ítéletgyárból"

– indokolták a reakciókat a HVG-nek házon belül. Legfőbb érvük pedig az az alkotmányos alaptétel, miszerint "a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók". Ebből pedig az következik, hogy ítéletet is csak akkor hoznak, ha az adott ügy megérett már rá.

A bíró kijelölt helye: elvárják a 8 órás helyszíni munkát

MTI / Rosta Tibor

A leteremtő levélnek híre ment, sokan megdöbbentek

Ráadásul az ügyek között is nagy különbségek vannak: van olyan, ami egy tárgyalás alatt befejezhető, míg másokban akár évekig tart a bizonyítás, mert sok tanút és szakértőt is meg kell hallgatni a tisztánlátás érdekében. Ezeket nem lehet egy kalap alá venni, márpedig az előírás nem tesz különbséget, csak az érdemi határozat számít – mondják a kritikusok. A levélnek híre ment az ügyvédi karban is, és semmiképpen sem tett jó a bírói tekintélynek.

"Jó lesz majd olyan bíróval tárgyalni, aki 26-án még csak nyolc ítéletet hozott. Vajon milyen esélyem lesz még akkor bármilyen bizonyítást indítványozni?"

– fogalmazott egy ügyvéd.

A kötelező penzumot – havi 10 ítéletet – Handó Tünde, az OBH elnökének utasítása nyomán, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke írta elő, az "időszerűség" javítása érdekében. Ez 2010 óta a leggyakrabban hangoztatott varázsszó a bírósági vezetők körében. Nem véletlenül: "a bíróságok alkotmányos kötelezettségüket teljesítsék – a független bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkezzenek" – ez a Handó által meghatározott stratégiai célok közül a legelső.

Az előírások egy részéről az Alkotmánybíróság mond majd ítéletet

Túry Gergely

Nem véletlenül, az OBH elnökének megválasztása óta többtucatnyi munkabizottság és szabályzat is ennek szellemében született. A fővárosi munkaügyi bírák számára sem új az előírás, "csak eddig senki nem foglalkozott vele". Vagyis nem kérték számon, hogy ki mennyit teljesített.

Nem lehet panasz: a bíróságok ledolgozzák mulasztásaikat

"2013-ban születtek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon azzal kapcsolatos igazgatási intézkedések, amelyek a hosszú pertartamú ügyek számának csökkentését, minél hamarabbi feldolgozását célozták. Ezek között, belső iránymutatásként szerepelt, hogy törekedjenek a bírók a bírói tanácsok nagy többsége által elért átlagos teljesítményre, havi 10 érdemi határozat meghozatalára" – indokolták a Fővárosi Törvényszéken a szokatlan előírást. Hozzátéve, "az intézkedés nem előírás, csupán iránymutatás, amely az ítélkezés időszerűségét szolgálja".

Ugyanakkor azt nem indokolták, hogy akkor vajon miért kell igazoló jelentést írni arról, hogy "mi képezte akadályát a rendelkezés betartásának". A sajtóosztály válasza alapján az igazgatási ellenőrzés során az igazgatási vezetők vizsgálják az iránymutatásban foglaltak teljesülését, az átlag alatt teljesítő bírák tevékenységét. Hozzátették, "az igazgatási ellenőrzés a bírói függetlenség maximális tiszteletben tartásával az eljárási és ügyviteli szabályok betartását kíséri figyelemmel, a tárgyalási napok számát és kihasználtságát is vizsgálva".

Stiller Ákos

A cél, nevezetesen, hogy a bírósági ügyek ne húzódjanak évekig, alapvető érdeke a jogkereső állampolgároknak, de ezzel együtt az is, hogy az ítéletek ne csak gyorsak, hanem szakszerűek is legyenek. A statisztikai adatok amúgy éppen a fővárosban nem indokolják ezt a sokakat megsértő fellépést. Tavaly a fővárosi munkaügyi és közigazgatási bírák is több ügyet fejeztek be annál, mint, amennyi érkezett hozzájuk.

A 2016-os adatok szerint a közigazgatási bírák 4500 ügyet kaptak, és ennél 90-nel többet fejeztek be, míg munkaügyből 3583 érkezett és 3818-at fejeztek be. Nem állnak rosszul az időszerűséget illetően sem: annak ellenére, hogy a megyék közül toronymagasan a legtöbb ügy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon landol (a 14 ezer összes munkaügyből csaknem 4000):

• az ügyek 31 százaléka 3 hónapon belül,
• 29 százaléka pedig 6 hónapon belül befejeződik.
• egy éven túl az ügyek 13 százaléka húzódik.

Papíron országos összevetésben sem dolgoznak rosszul a bírák: tavaly a peres ügyek 87 százaléka befejeződött egy éven belül, ráadásul több bíróságon csökkent a befejezés időtartama is. Mindezek nyomán tovább csökkent 6 százalékkal az ügyhátralék is.

Gyámság alá helyeznék a teljes bírói kart

Handó Tünde az államfőválasztáson március közepén a parlamentben

Túry Gergely

Mindeközben egyre inkább gyámság alá kerülnek a bírák, egyre több szabályzat és utasítás köti meg őket. A bírói hivatás szabadságával például nehéz összeegyeztetni, hogy vajon miért kellett az ország legnagyobb bíróságán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bevezetni a blokkolóórát: a bíráknak ugyanis 8-16-ig minden nap kötelező a bíróságon lenniük.

Az Alkotmánybíróságon is megtámadott integritási szabályzat alapján egy bíró pedig már azt sem döntheti el maga, hogy elmegy-e szakmai konferenciára előadást tartani, ahhoz ugyanis engedélyt kell kérnie. Egy januári OBH elnöki utasítás pedig még azt is megszabja, hogy milyen betűtípussal és mérettel kell az ítéleteket megírni, s hova lehet például kettőspontot írni.

"2010 óta nagy az adminisztrációs nyomás a bírságokon" – mondja Fleck Zoltán jogszociológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátéve, a bírói karnak ma statisztikailag kell jól teljesítenie, ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy előírják, hány ítéletet kell havonta meghozni – ez folyamat válik egyre aggályosabbá. "A bírói munka lényege a szabadság, ez persze nem jelenti azt, hogy bármit megtehet" – fogalmaz Fleck. A bírót is számon lehet kérni például azért, ha nem tart elég tárgyalást, ha nem írja le időben az ítéletét.

"Ha viszont korlátozzák a bíró értelmezési szabadságát, annak van egy olyan szintje, ami már a bírói autonómiát veszélyezteti" 

– hangsúlyozza Fleck, aki úgy látja, ma már annyi autonómiája sincs egy bírónak, mint egy államtitkárnak.