Az ötlet nem új, a Menedék Egyesületnek mindig volt egy sportos ága, amely a menekültek, menedékkérők integrációját a sport által próbálta elősegíteni. A célkitűzés roppant egyszerű volt: eddzenek együtt a menekültek, az itt élő migráns hátterű emberek, illetve a többségi társadalom tagjai. A szervezet egyik munkatársa, Schuller Csaba úgy gondolta, az ökölvívás is egy ilyen irány lehetne. Ezen keresztül ki fog alakulni egy közösség, és ráadásként terápiás hatása is lehet – elvégre feszültséglevezetést nyújt és mozgást. Persze nem profi sportolók nevelése a cél.

Fazekas István

Még a szociális munkában is plusz eszközként lehet használni a sportot – mondja Schuller. A szociális munkás ugyanis együtt edzhet az ügyfelével, és olyan dolgokra is ráláthat, amelyekre a hagyományosabb foglalkozások keretében nem derülnek fény. Volt olyan, hogy Csaba egy apa–fia viszonyra vonatkozóan tudott meg többet, mint az addigiak alapján – épp egy bokszedzés alatt.

Ehhez jött a képbe "Jani bá", azaz Krakovszky János ökölvívóedző, ő tartja az edzéseket. Csaba pedig maga is beszáll, így jöttek össze heti kétszer a bokszklub edzései. A dolog 2016 októberében indult, "nem vártunk nagy csodákat a dologtól, de kezdett kialakulni egy kis közösség".

Bicske bezárása vitte földre a csapatot

Összeállt egy tízfős kemény mag fele-fele arányban menekültekkel és helyi magyarokkal, de aztán beütött a baj: a bicskei szállást, menekülttábort bezárták. A dolog a szakmán belül is nagyot szólt, a Bicskén kialakult szakmai közösség az egyik legjobb volt országosan, közel volt a fővároshoz, szerették a menekültek – de be kellett zárni a kormány más szempontokat fontosabbnak tartó akarata nyomán.

Fazekas István

A bokszolók távol kerültek a fővárostól, Kiskunhalasra, Körmendre – most meg, akik még menedékkérők, mennek vissza a szerb határon lévő tranzitzónába. Így nagyon szűk körre zsugorodott a merítési lehetőség ebből a körből. Azok, akik konstatálták, hogy nem jönnek többet, mert az ország másik felébe kerülnek, hamar túltették magukat ezen.

"Ezeknek az embereknek megszokott, hogy nincs stabilitás, ez az ötvenkettedik dolog, ami megszűnt az életükben"

– mondja Csaba. A kétórás edzések változatosak voltak (kesztyűzés, ugrókötelezés, ügyességi gyakorlatok), intenzíven átmozgattak mindenkit. Voltak tanulságok is. Aki megkapja a menekültstátuszt, elsősorban nem testmozgásra figyel, hanem munkát, szállást akar szerezni – aki pedig integrálódott, az más módon tölti el a szabadidejét.

A szocmunkás boksz fogalom Európában

Jelenleg épp átstrukturálják a rendszert a Menedéknél, kiszélesedik a program, jön a Menedék Sport heti egy boksszal, jógával, erősítő edzéssel. És miért pont a boksz? Csaba annyit mond: "én nem tudok focizni" – ez áll hozzá közelebb, és Európában ennek, a "szocmunkás boksznak" meg is van a hagyománya. Az ökölvívás egy képet mutat rólad, amilyen félelmeid, elakadásaid vannak itt, azt az értő szem leolvassa, hogy a való életben milyen problémára utal.

Fazekas István

Eddig a menekült bokszedzést nem támadta senki azért, hogy felerősíti a menekültek agresszióját, vagy kiképezi a Soros-migráncsok ötödik hadoszlopát.

A nőket is szívesen látná a Menedék, de ennek kulturális nehézségei is vannak, a menekült nők inkább jógára mennek, amit tornaként jól megfér az életükben, a boksz túl férfias dolog. De nyitottak másra is, ha más nem zavarja őket, a sminkeléssel, kertészkedéssel is szívesen foglalkoznak.

Fazekas István

A menekültbokszról videóriport is készült: