Hogyan lehet megoldani egy olyan problémát, mint amilyet Orbán Viktor jelent Brüsszelben? – teszi fel a kérdést a brüsszeli lap, a Politico. A lap 5 mód, ahogyan az EU üzenhet Orbán Viktornak című cikkében azt veszi sorra, hogy milyen eszközök vannak az EU kezében, amivel megpróbálhatják megfegyelmezni Orbánt.

A Politico cikkében hozzáteszi, Orbán már évek óta szúrja Európa szemét, és Brüsszelben is egyre fogy a türelem, a héten az Európai Bizottság pedig figyelmeztette is Orbánt, hogy már fontolgatják az újabb kötelezettségszegési eljárás elindítását. A lap emlékeztet rá, hogy a CEU-ügy, a Brüsszel-ellenes nemzeti konzultáció, vagy a civilellenes törvény csak a legújabb fejlemények, Magyarország ellen így is 66 kötelezettségszegési eljárás van folyamatban.

Az EB azonban eddig nem dobott kesztyűt Orbánnak, de a Politico szerint április 29-én eljöhet majd az igazság pillanata az Európai Néppárt találkozóján, ennek ugyanis a Fidesz is tagja, épp úgy, ahogy a bizottsági elnök Jean-Claude Juncker, vagy Angela Merkel. Sőt, Juncker szerdán már jelezte, hogy eljött az idő, hogy végre beszéljenek az igazságról.

A lap így aztán most összeszedte, mivel tudnak az unióból üzenni Orbánnak és a Fidesznek:

• Kidobhatják a Fideszt az Európai Néppártból – a néppárt szabályai szerint egy párt tagságának felfüggesztéséhez vagy kizárásához az kell, hogy vagy a néppárt elnöke (Joseph Daul), vagy legalább 7, öt különböző országból származó képviselő kezdeményezze azt az Európai Parlamentnél. A néppártnak azonban nem áll érdekében kizárni a Fideszt, a 216 néppárti mandátumból ugyanis 12 a fideszeseké, vagyis ennyivel csökkenne a néppárti frakció, amikor a szocialistáknak 189 helyük van most.
• Felpörgethetik a kötelezettségszegési eljárásokat – különösen a menekültkvótával kapcsolatban, amit Magyarország mellett Lengyelország is elutasít, miközben Olaszország például sürgeti a határozott lépéseket. Ez a konfliktus viszont hátráltatná az uniós menekültszabályok reformját.
• Indíthatnának jogállamiság-mechanizmust – ezt Lengyelország esetében már elindították, legrosszabb esetben pedig az eljárás az ország szavazati jogának felfüggesztésével járna. Az EB azonban vonakodik ezt az utat választani, főleg azért, mert Budapest hajlandó leülni velük tárgyalni, nem úgy, mint Varsó. Ráadásul nehéz lenne egyhangú szavazást elérni bármelyik ország esetében is.
• Felfüggeszthetnék a támogatásokat – bár ez komoly érvágás lenne Magyarországnak, Olaszország és Svédország pedig amellett kardoskodik, hogy a menekültkvótát nem elfogadó országok ne kapjanak támogatásokat, nehéz lenne 2020-ig megváltoztatni a 2014-ben 7 évre tervezett uniós költségvetést.
• Független szakértőket küldhetnének Magyarországra – az Európai Parlament már elfogadott egy új mechanizmust a jogállamiság ellenőrzésére, amelynek lényege, hogy egy független szakértőkből álló bizottság országspecifikus javaslatokat tenne évente minden uniós tagállamnak. Ez a verzió elvileg segítené a Bizottságot, mert nem politikai alapon ítélné meg az országokat, de a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsban ettől függetlenül valószínűleg megbukna a javaslat, így ez egyelőre nem alkalmazható.