Építészkörökben és a közbeszédben is kiverte a biztosítékot, hogy a kormány úgy döntött, Budapesten jelenjenek meg ott is magasházak, felhőkarcolók, ahol eddig nem lehetett. Először a Kopaszi-gátnál a miniszterelnök jó barátja, a milliárdos vállalkozó Garancsi István által épített BudaPart beruházásnál kapott zöld lámpát egy 120 méteres felhőkarcoló, jóllehet az ingatlanfejlesztés elég sok kérdést felvet, és problémát vetít előre például a zaj- és légszennyezés terén. A Fővárosi Közgyűlésnek ehhez módosítania kellett azt az érvényben lévő építési szabályzatot, amely Lágymányosra és a külső körúton belüli részekre a megépíthető magasépületek magasságát 65 méterben maximalizálta. A Lágymányoson már lehet magasabb épületeket emelni, de máshol a Hungária körgyűrűn belül nem. 2008-ban például a 93 méteres zsarupalota mellé akartak 110 méteres bankpalotát építeni, a 74 méteres megengedett magasság kevés volt – az épület nem kapta meg az engedélyt.

De hol van már 2008, épp a napokban jelentették be, hogy pont az Árpád hídnál, de még a Hungária gyűrűn belül, a mostani buszpályaudvar és a mellette lévő telken valósulna meg az Agora Budapest fejlesztés keretein belül egy 90 méteres toronyház 2021-re. A többi, szintén nem alacsony épület már 2018-ra meglenne. Az Agora Budapest a HB Reavis beruházása, a cég tulajdonosa a szlovák milliárdos Ivan Chrenko.

A fejlesztés, akárcsak a Kopaszi gátnál, megkapta a kiemelt beruházás minősítést: jóval lerövidül az engedélyeztetési eljárás, és számos vizsgálatot nem kell lefolytatni. (Update: a cég közlése szerint, bár szó volt a beruházás kiemeltté tételéről, végül nem kapta meg a kiemelt státuszt.) A kormány a BudaPartnál azzal indokolta a kiemelt státuszt, hogy a hely olimpiai helyszín is lett volna (triatlonverseny-helyszín és szurkolói zóna is lett volna), ám hiába fújták le azóta az olimpiai projektet, a kiemelt státusz marad.

Ahhoz tehát, hogy az Árpád-hídnál is az engedélyezettnél magasabb épületek álljanak, megint meg kell változtatni az építési szabályzatot. (A HB Reavis szerint a terület magasházas részén most is 90 méter a maximális építhető magasság, tehát nem kell szabályzatot módosítani. Másrészt a tervezés még nagyon a korai szakaszában van, tehát még korai arról beszélni, mekkora is lesz a 2023-ra megvalósuló, második ütemben befejezett magasépület.) Hogy erre hogyan és mikor kerül sor, arról megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot, de azt a választ kaptuk, még nem született döntés, és folyamatban lévő ügyről nem tudnak tájékoztatást adni, ami érdekes, mert a Városliget és a fejlesztések is folyamatban vannak, mégis rendszeresen kapunk róla tájékoztatást.

A 65 méteres magasság, illetve a magasházak építésének tilalma régi vita Budapesten, az ellenzők azt mondják, a fővárosban három épület emelkedik ki, a Bazilika, a Parlament (ezek 96 méteresek), illetve a Várhegy tetején a Budavári palota kupolája. Ezek valamiféle transzcendens rendszert is alkotnak: a keresztény templom, a közjogi viták színtere, illetve az egykori hatalmi székhely. Nem illik ebbe a rendszerbe más kimagasló, ezeknél nagyobb épület bele, és városképileg sem mutatna jól. A Kopaszi toronyháza 10 méterrel lesz kisebb, mint a Gellérthegy.