A Vértanúk tere kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánítását javasolják kormánypárti képviselők. A Répássy Róbert, Halász János és L. Simon László sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó indítványával a kulturális örökség védelméről, a nemzeti vagyonról és a településkép védelméről szóló jogszabályokat módosítanák.

Az Országház és környéke, mint kiemelt nemzeti emlékhely magában foglalná a Parlament épületét, a Kossuth teret, a Földművelési Minisztériumot, a Néprajzi Múzeumot, az Antall József rakpartot és a továbbiakban a Vértanúk terét is.

A Vértanúk tere az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülne, hogy a Kossuth tér arculatához igazodó rekonstrukciót lehessen ott megvalósítani.

Emellett a nemzeti vagyonról szóló törvényben aktualizálnák a szobrokat: a II. Rákóczi Ferenc emlékmű, a Horvay János által alkotott Kossuth-emlékmű másolata és A Dunánál című József Attila portrészobor mellett feltüntetnék a gróf Tisza István emlékművet, a gróf Andrássy Gyula emlékművet és Nagyatádi Szabó István portrészobrát.

A Forradalom Lángja emlékmű ingyen a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülne.

A javaslat a kiemelt nemzeti emlékhelyet és környezetét településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területként határozza meg, amire a kormány állapítaná meg az egyedi településképi követelményeket és az azok érvényesítését szolgáló eszközöket.