Éjszakai műszakban teljesen egyedül, szakmai felügyelet nélkül, (nincs műszakvezető, nincs sürgősségis orvos sem, tehát rajtam kívül zéró orvos) kell nekem, egy urológusnak az egykapus sürgősségi osztályt ellátnom.

– írta az 1001 orvos hálapénz nélkül elnevezésű Facebook-csoportban közzétett posztjában a sürgősségire beosztott urológusszakorvos-jelölt. (A bejegyzést azóta törölték.)

Kórház: minden rendben van

A laikus számára úgy tűnhet a Soproni Gyógyközpont közleményéből, hogy – bár nincs ugyan elég sürgősségi szakorvos a kórházban – minden a legnagyobb rendben volt, hiszen más osztályok szakorvosai folyamatosan elérhetőek voltak. Aki azonban egy kicsit is képben van az úgynevezett Sürgősségi Betegellátó Osztályok (SBO) működésével, azonnal kiszúrhatta, hogy az ügyes megfogalmazás nem jelent mást, mint annak elismerését, hogy valóban nem volt megfelelő szakmai felügyelet a sürgősségi osztályon.

Könnyű belátni, hogy például egy kardiológus- vagy szemészszakorvos nem tudja ugyanazt az ellátást biztosítani, mint a kritikus állapotú betegek ellátásása szakosodott sürgősségi szakorvos. Utóbbinak a feladata, hogy stabilizálja a beteg állapotát, megállapítsa, milyen súlyos a baj (az úgynevezett triage-szint meghatározása), majd a differenciált diagnózis felállítása után minél hamarabb a megfelelő osztályra továbbítsa őket. Ezt valóban úgy kell elképzelni, mint a Vészhelyzetet; ha mondjuk beérkezik egy hasfájós női beteg, akkor a sürgősségi szakorvos dönti el, hogy a sebészetre, a belgyógyászatra vagy a nőgyógyászatra (pl. méhen kívüli terhesség esetén) küldi a beteget.

a Soproni Gyógyközpont

Google Maps

Fontos tisztázni, hogy önmagában azzal nincs baj, hogy egy urológusszakorvos-jelöltet a sürgősségire osztanak be dolgozni. Szakterülettől függően minden szakorvosjelöltnek – legyen az aneszteziológus, pszichiáter vagy éppen urológus – kötelező bizonyos hónapnyi gyakorlatot eltöltelnie az SBO-n. A sürgősségi ellátásnak elvileg az általános orvosi kompetencia részének kell lennie. Erre utalt a soproni kórház is, amikor azt írta közleményében, hogy “az általuk itt megszerzett tudás jelentősen növeli a betegellátás biztonságát, hiszen a saját szakterületén, osztályán előforduló akut esetek felismerését és ellátásának megkezdését leginkább a sürgősségi osztályon tudja elsajátítani.”

Törvényellenes gyakorlat

A probléma azzal van, hogy a rezidensek mindenféle szakmai felügyelet nélkül ügyelnek, ami nem csak súlyosan veszélyezteti a betegek életét, hanem egyenesen jogszabályellenes is. A vonatkozó jogszabályban ugyanis világosan le van írva, milyen feltételeknek kell teljesülniük az ügyeleti ellátáskor:

• személyes jelenlét mellett végzett felügyelet: a felügyeleti tevékenység az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos személyes jelenlétével biztosított;
• telefonos elérhetőség melletti felügyelet: a felügyeleti tevékenység az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos folyamatos telefonos rendelkezésre állásával, telefonos konzultáció lehetőségének biztosításával valósul meg;
• behívásos rendszer keretében megvalósított felügyelet: az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező szakorvos folyamatos rendelkezésre állásával, telefonos konzultáció biztosításával, szükség esetén személyes megjelenés legfeljebb 40 percen belüli biztosításával megvalósított felügyelet.

Ahogy látható, a jogszabály sehol sem említi azt az opciót, hogy más szakterületek képviselőivel szervezzék meg az SBO-k működését, mint ahogy Sopronban történik.

A soproni kórházat ismerő forrásaink szerint az ottani intézményben határidős behívással elérhető, sürgősségi szakorvos sincs kijelölve, márpedig ezt az előbb idézett jogszabály alapján minden SBO-nak biztosítania kell. Sőt, információink szerint jelenleg mindössze két sürgősségi szakorvos dolgozik a Soproni Gyógyközpontban, nekik kellene ellátniuk a műszakokat, felügyelni a rezidenseket stb.

Felügyelet hiányában állítólag azt adták ki a rezidenseknek, hogy ha egy kompetenciájukat meghaladó esettel kerülnek szembe, akkor azt az osztályt hívják fel, amelyiket megfelelőnek gondolnak. Az általunk megkérdezett orvosok erre azt mondták, ilyen esetben a más területhez tartozó szakorvosok maximum szakvéleményt adhatnak, de nem dönthetnek.

Nem egyeztek bele

A szabálytalanságoknak itt még nincs vége; a rezidensek szigorúan szabályozott képzési tervéről (ami gyakorlatilag a főállásukat jelenti) egy háromoldalú szerződés keretében a rezidens, a szakképzéséért felelős egyetem és a munkáltató (jelen esetben a soproni kórház) köt megállapodást, ettől egyoldalúan eltérni nem lehet.

A kötelező sürgősségi gyakorlaton felül a nem sürgősségi rezidensek csak akkor dolgozhatnak SBO-n, ha külön szerződéssel, másodállásban alkalmazza őket valamelyik kórház, de ebben az esetben is csak úgy, hogy van szakorvosi felügyelet, magyarázta Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnöke.

Úgy tudjuk, hogy az urológusrezidens esetében azonban ez nem így történt: az ő, illetve a szakképzéséért felelős egyetem beleegyezése nélkül, kötelező jelleggel osztották be júniusra a soproni kórház sürgősségi osztályára. Az urológusszakorvos-jelöltnél végül az verte ki a biztosítékot, hogy megkapta a következő havi beosztását, ezután írta meg a botrányt kiváltó posztját. Forrásaink szerint nem volt egyedül ezzel a problémával; az utóbbi években sokan mondtak fel emiatt a soproni kórházban.

Megkerestük a Soproni Gyógyközpontot; egyebek között arra voltunk kíváncsiak, hogy az urológusszakorvos-jelölt valóban hozzájárulás nélkül dolgozott-e az SBO-n, illetve, hogy igaz-e, hogy nincs kijelölt behívható sürgősségi szakorvos. Kérdéseinkre nem kaptunk választ, csak a korábban kiadott közleményt küldték el nekünk.

Képünk nem a soproni intézményben készült

Fülöp Máté

“Igazi gályamunka”

A soproni urológusszakorvos-jelölt története nem példanélküli. A sürgősségi osztályokat is keményen sújtja az orvoshiány, ezért is van az, hogy rezidensekkel töltik fel a foghíjas műszakokat. Előrelépés, hogy néhány éve még rendszerszintű volt a probléma, bár a nekünk nyilatkozó orvosok szerint elszórtan még mindig előfordulnak hasonló esetek. Egy sürgősségiszakorvos-jelölt tapasztalata szerint az is jellemző megoldás, hogy a rezidens mellé sürgősségi szakorvos nem, csak más területhez tartozó szakorvos (pl. kardiológus, sebész stb.) jut. Igaz, ez ugyanúgy szabálytalan.

Mindehhez hozzátartozik, hogy a sürgősségi ellátás relatíve fiatal műfajnak számít idehaza, az angolszász minta alapján működő ellátási forma csupán 2002 óta létezik, és maga a képzés is alig tíz éve indult el. Az elvándorlás mellett ez is az oka, hogy Magyarországon kritikusan kevés sürgősségi szakorvos van. A Magyar Orvosi Kamara év eleji – sokak által kritizált és hiteltelennek tartott – felmérése is lesújtó képet festett: a minimumfeltételek biztosításához szükséges 600 helyett mindössze 140 sürgősségi szakorvos állt rendelkezése, ami azt jelenti, hogy a 49 SBO-ból mindössze 15 működik szabályosan.

A Magyar Kórházszövetség és a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Társaság 2014-es ajánlásában évi 50 sürgősségi szakorvos kiképzését nevezte meg kívánatosnak.

Másrészt a sürgősségi nagyon kemény terep; ahogy egy szakorvos fogalmazott, “igazi gályamunka” ott dolgozni, a 12 órás műszak tényleg 12 órából áll, sokszor enni vagy vécézni nincs idejük az orvosoknak, ezért kevesen vállalják ezt a kihívást.