Az, hogy állam különbséget tesz egyház és egyház között, nem jelenti azt, hogy az adózók ne ajánlhatnák fel bármelyiküknek az adójuk egyházi egy százalékát – így döntött az Alkotmánybíróság.
Az Ab döntésével például olyan, a Fidesz–KDNP által az egyházi státusától megfosztott vallási közösséget helyez vissza a jogaiba – azaz tesz ismét jogosulttá az egyszázalékos felajánlások fogadására – a taláros testület, mint az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.
Az Alkotmánybíróság most megjelent határozata mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mert a törvényalkotó nem biztosította az adózók számára, hogy személyi jövedelemadójuk egyházi egy százalékáról rendelkező nyilatkozatuk kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2017. december 31-ig tegyen eleget.
Kilenc, az új egyházi törvény által egyesületté visszaminősített egyház keresete alapján a strasbourgi bíróság már 2012-ben megállapította, hogy az új egyházi törvénnyel sérült Magyarországon a lelkiismereti és a vallásszabadság, ám a kártérítés mértékéről csak idén tavasszal született döntés. Ennek alapján például az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) hárommillió eurós (mintegy 935 millió forintos) kártérítés illeti meg. A magyar állam azonban továbbra is vitatja az Emberi Jogok Európai Bírósága döntést, ezért nem fizet.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni.
