Nem érzi magát bűnösnek Mengyi Roland országgyűlési képviselő, akit azzal vádolnak, kétszer 5 millió forint "alkotmányos költségnek" nevezett kenőpénzt kért azért, hogy egy pályázatot kiírjanak az Emberi Erőforrások Minisztériumban, a megnyert összeg nagy részét is vissza kellett volna osztani. A pályázat végül meghiúsult. A vádról és az előző tárgyalási napról itt írtunk részletesen, az ügynek hét gyanúsítottja van, a politikuson kívül szövetkezeti tagok vagy vezetők, Mengyi barátja, aki közvetített, és egy pályázatíró cég két munkatársa. A vádlottak nem egy oldalon állnak.

Miután Mengyi ártatlannak vallotta magát, a bíró azt kérdezte, vajon miért tettek rá többen terhelő vallomást. "A szakmai részre vonatkozóan, ha jóhiszeműen állok hozzá, akkor valamit nagyon félreértettek az ügyben. Másrészt talán a fogságból akartak szabadulni", ezért tettek rá terhelő vallomást. Mengyi szerint a kecskeméti hatóság ebben közre is működött. Azt mondta, azért érdeklődött a pályázat iránt és volt érdekelt a sikerében, mert az 5 ezer embernek teremthetett volna munkát. A pályázat miatt beszélt Köpeczi-Bócz Tamás államtitkárral, de pénzt nem fizetett senkinek.

Azt mondta, semmi sem igaz abból, ami a vádiratban van, pályázati pénzek visszaosztásáról nem volt szó, cégek kötelező bevonásáról, pénz három felé osztásáról sem. A pályázatíró, B. Szilvia arról beszélt korábban, a szövetkezetis vádlottak teljesen félreértették az egész eljárást, azt gondolták visszaosztásnak, amit szolgáltatásokra költöttek volna el, a kötelezően bevonandó külső cégekkel. B. Szilvia is azt állítja, szó sem volt visszaosztásról. Lényegileg Mengyi is ezzel érvel. A másik öt ember ennek ellenkezőjéről beszélt. "A 90 százalék visszaosztása nem életszerű" – mondja Mengyi. B. Szilvia vallomásában azt állította, Mengyi kérte a vállalkozói nyereség felét, ezt Mengyi tagadta. B. Szilvia fenntartotta vallomását, Mengyi kérését még föl is jegyezte annak idején.

Alkotmányos költség

Mengyi a vád szerint később – a visszaosztott pénzen felül kért még kétszer 5 millió forintot is, "alkotmányos költségként", és arra utalt, ha nem E.-ék fizetnek, majd együttműködik mással. Mengyi egy találkozón azt mondta, a döntéshozóknak kell kifizetni ezt az összeget. "Nyugi, a pályázatot a szövetkezetek nyerik, el van intézve" – nyugtatta őket Mengyi a vád szerint. A másodrendű vádlott azt mondta, neki beszélt Mengyi az ötmilliós alkotmányos költségről K. Péter szülei házában, majd ezt egy következő találkozón E. Zsolt előtt is megismételte.

Mengyi viszont azt állítja, alkotmányos költségről nem beszélt, nem használ ilyen szavakat. Nem tudott arról, hogy Voldemortnak hívták a háta mögött. Egyébként a vádirat szerint nem ő hívatta magát így, az elnevezést E. Zsolt találta ki, mikor már nem lehetett kiejteni a nevét. Mengyi arról sem tudott, hogy ne lehetett volna ezt megtenni.

A harmadrendű vádlott barát, K. Péter magára vállalta az 5 milliót, korábbi vallomásában azt állította, a pénzt ő kérte saját részre, Mengyi erről nem tudott. Végül Mengyitől kért kölcsön, mikor visszakövetelték a pénzt a sikertelen pályázat után.

"Soha senkitől nem kértem ilyet" – mondta Mengyi a tárgyaláson. Bár K. Péter visszavonta a vallomását, Mengyi megerősítette, K. tőle kért kölcsön, hogy meg tudja adni a tartozást. Mengyi nem kérdezte, mire kell a pénz, nem kérdezte tőle.

"A jövedelmemből származott a pénz" – vallotta Mengyi. Utánanéztünk, a vagyonnyilatkozata alapján anyagi helyzetét nem rengette meg a kölcsön, 2015-ben az egy évvel korábbi bevalláshoz képest lényegileg nem változott a hathavi képviselői juttatáson felüli megtakarítás összege, 3,865 millió forint volt. Mengyi több mint havi bruttó 800 ezret keres.

Mengyi azt elismerte, hogy B. Tiborral találkozott a barátja szüleinek házában, de ott csak a munkahelyteremtési ötletre mondta, hogy komolyan kell azt venni, végig kell csinálni. Ugyanerről B. azt állította, itt a kenőpénzről volt szó. Mengyi azt állítja, sosem mondott olyat sem, hogy "döntéshozónak kell a pénz", ha nem fizetnek, nem lesz semmi az egészből. "Azt sem tudom, ki a döntéshozó." Számára átláthatalan folyamat egy pályáztatási eljárás.

Nagy és még nagyobb ember

B. Szilvia szerint Mengyi K ügynöknek hívta Köpeczy-Bócz Tamást, Mengyi ezt tagadta, ahogy azt is, hogy nagy emberként emlegette volna. "Ez nem a szavam járása" – mondta. Lobbitevékenységet végzett a minisztériumban. B. Szilvia szerint egyébként teljesen normális, hogy országgyűlési képviselők a tárcáknál lobbiznak egy-egy projektnél.

Mengyi felhívta a figyelmet arra is, a szövetkezetis vádlottak vallomása tele van ellentmondásokkal, hol 20, hol 90 százalékot emlegetnek. E. Zsolt azt állította róla, mástól is kért pénzt, de nem tett semmit, Mengyi erre felvetette, akkor ilyen alapon miért fordultak hozzá.

Azt nem tudta megmagyarázni, hogy barátja, K. Péter miért figyelmeztette a többieket a vége felé arra, ne beszéljenek Mengyiről, és mondják azt, hogy neki kellett a pénz, ha ez ténylegesen így történt. Mengyi ezt az ellentmondást nem tudta feloldani.

Többen azt említették, Mengyi az egyik tárgyalásra vitt magával egy férfit, de nem jegyezték meg a nevét. Mengyi szerint ez nem így történt. A bíró visszakérdez, hogy lehet ez, hiszen a vádlottak nem beszélhettek össze, viszont itt ugyanazt mondták az elejétől, Mengyi erre a kérdésre nem tud válaszolni. Emlegettek egy bizonyos L.-t is, de Mengyi nem tudja, ki lehet.

Ez a tárgyalás nagyon hosszú lesz

Eredetileg az első tárgyalási napon hallgatta volna meg a bíróság a vádlottakat, azonban a vádirat, a vallomások felolvasása és B. Szilvia vallomása annyira elhúzta az időt, hogy Mengyit csak ma tudták meghallgatni. A pénteki tárgyalási nap azzal kezdődött, hogy B. Szilvia kérdésekre válaszolt – ő sem tartja magát bűnösnek, azt mondta, szakmai munkát végzett –, emiatt kétórás csúszásba került a bíróság. Mengyi vallomást nem tett, kérdésekre válaszol. Minden rá vonatkozó vádat meghallgat, a bíró többször visszatért ugyanazokra az állításokra.