Az Európai Bíróság (EB) főtanácsnoka nem jogi, hanem sokkal inkább politikai döntést hozott, amikor Magyarország és Szlovákia keresetének elutasítását javasolta a kvótaperben az EB-nek – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön az M1 műsorában.

Bakondi György szerint a főtanácsnok álláspontja nem jogi érvelés. Az sokkal inkább abba a politikai nyomásgyakorlásba illeszkedő álláspont, amely a brüsszeli központi akarat Soros-tervhez illeszkedő érvényesítését szolgálja – fogalmazott. Vagyis szerinte "a magyar bevándorláspolitikát támadó lépéssorozat egyik elemét láthatjuk, ám a magyar kormány sem politikai, sem jogi nyomásnak nem enged".

Bakondi a műsorban egy "Soros-tervről" beszélt, amely szerint "évente mintegy egymillió embert kellene befogadni Európába, akiknek fejenként 4,5 millió forintnak megfelelő valutát kellene juttatni az életkezdéshez". Ugyancsak a terv része Bakondi szerint egy európai bevándorlási ügynökség létrehozása, amely arról döntene, hogy a migránsok megkapják-e a menekültstátuszt. Bakondi hangsúlyozta: a magyar kormány semmilyen módon nem támogatja ezt a tervet.

Magyarázatképpen hozzáfűzte: az Európai Bíróság ügymenete szerint először mindig egy főtanácsnok foglal állást egy adott ügyben, majd ezt követően dönt a testület.

A főtanácsnok által összeállított 120 oldalas anyag ebben az esetben igen furcsa, hiszen nem tételes jogi, hanem sokkal inkább politikai, az uniós tagállamok közötti szolidaritásra építő politikai érvrendszert tartalmaz – mondta Bakondi György.

Mint arról beszámoltunk, a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta a bíráknak szerdán közzétett állásfoglalásában az Európai Bíróság főtanácsnoka a menedékkérők kötelező áthelyezésére vonatkozó európai uniós mechanizmus ellen indított perben. A kvótapert 2015 végén indította el az Európai Tanács ellen Magyarország és Szlovákia. Az ügyben május közepén tartottak meghallgatást, az ítélethirdetés decemberben várható.