A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Vasárnapi újság című rádióműsorban is megerősítette, hogy a magyar kormány nem mond le a kerítéspénzről.
Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog – ezt nyilatkozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a közrádió Vasárnapi újság című műsorának.
Rogán Antal azt mondta: nem lenne precedens nélküli, ha az EU fizetne, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.
Magyarország nem kért először, hanem cselekedett: amilyen hamar lehetett, felépítette a határkerítést, kiképzett és szolgálatba állított körülbelül háromezer határvadászt, akik ma is a határon teljesítenek szolgálatot – érvelt a miniszter, aki szerint mindez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt.
A 270 milliárd forint "óriási summa", és "nem azt mondjuk, hogy az egészet kérjük", hanem "a szolidaritás jegyében a felét", hiszen Magyarország a határai védelmével nemcsak saját polgárait, hanem minden európait is véd – fogalmazott.
Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval – tette hozzá.
Rogán szerint az nem működhet, hogy a szolidaritás egyirányú. Vagyis az elfogadhatatlan, hogy Brüsszel szerint "az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat", aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit. Érdekes, hogy válaszlevelében az Európai Bizottság is azzal érvelt, hogy a szolidaritás kétirányú. „Ez nem egy étlap, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem” – írták, utalva arra, hogy a kormány a mai napig elutasítja, hogy részt vegyen a kvótarendszer néven emlegetett mechanizmusban.
"Ismerjük az első brüsszeli választ, válaszolni fogunk rá, és továbbra is az az elvárásunk, hogy Brüsszel állja ezeket a költségeket, legalább a felét" – reagált erre Rogán már a vasárnapi rádióműsorban.
A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, "hiszen óriási politikai nyomás nehezedik" rá. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor "nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit", és Brüsszelnek ebből is ki kell vennie a részét.
Jelezte: bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
