Továbbra is az a kormány elvárása, hogy az Európai Bizottság állja a magyar határvédelmi költségek felét, és határozottan reménykedik abban, hogy Brüsszel fizetni is fog – ezt nyilatkozta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a közrádió Vasárnapi újság című műsorának.

Rogán Antal azt mondta: nem lenne precedens nélküli, ha az EU fizetne, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.

Magyarország nem kért először, hanem cselekedett: amilyen hamar lehetett, felépítette a határkerítést, kiképzett és szolgálatba állított körülbelül háromezer határvadászt, akik ma is a határon teljesítenek szolgálatot – érvelt a miniszter, aki szerint mindez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt.

A 270 milliárd forint "óriási summa", és "nem azt mondjuk, hogy az egészet kérjük", hanem "a szolidaritás jegyében a felét", hiszen Magyarország a határai védelmével nemcsak saját polgárait, hanem minden európait is véd – fogalmazott.

Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval – tette hozzá.

Rogán szerint az nem működhet, hogy a szolidaritás egyirányú. Vagyis az elfogadhatatlan, hogy Brüsszel szerint "az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat", aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit. Érdekes, hogy válaszlevelében az Európai Bizottság is azzal érvelt, hogy a szolidaritás kétirányú. „Ez nem egy étlap, ahonnan válogathatunk, hogy a határvédelem kell, a közösen elfogadott áthelyezési mechanizmus viszont nem” – írták, utalva arra, hogy a kormány a mai napig elutasítja, hogy részt vegyen a kvótarendszer néven emlegetett mechanizmusban.

"Ismerjük az első brüsszeli választ, válaszolni fogunk rá, és továbbra is az az elvárásunk, hogy Brüsszel állja ezeket a költségeket, legalább a felét" – reagált erre Rogán már a vasárnapi rádióműsorban.

A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, "hiszen óriási politikai nyomás nehezedik" rá. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor "nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit", és Brüsszelnek ebből is ki kell vennie a részét.

Jelezte: bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra.