Van olyan kísérleti tankönyv, amelynek a rendelési darabszáma az állami nyomás ellenére megfeleződött.
2014-ben a tankönyvekért felelős akkori miniszteri biztos többször nyilatkozta, hogy a következő (2015-ös) tanévre már legalább 80 százalékos lesz az állami kiadású tankönyvek aránya, s ez évente növekedni fog – idézi fel közleményében a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (Tanosz), amely a tankönyvforgalmazásáért felelős állami monopóliumtól, a Könyvtárellátótól (Kellótól) kikért adatok alapján bizonyítja, hogy a számok épp ellentétes trendet mutatnak.
Míg 2015-ben az állami tankönyvek aránya 74,4 százalék volt, következő évben már csak 72,9, 2017-ben pedig 67,1 százalék.
A tények tehát azt mutatják, hogy – az Emmi és a Klik „minden erőfeszítése” ellenére – ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, sőt 2017-re az állami tankönyvek aránya 7,3 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva, miközben a magánkiadóké ugyanennyivel nőtt.
Mindez annak ellenére történt, hogy az oktatási kormányzat – sokszor jogszabályellenes intézkedésekkel is – igyekezett ellehetetleníteni a magánkiadók tankönyveinek megrendelését – teszi hozzá a Tanosz közleménye. (Például: a magánkiadóknak 2014 óta nincs lehetőségük, hogy új közismereti tankönyveket engedélyeztessenek, miközben az állam – többmilliárdos uniós forrásból – 2017-re már 173 kísérleti tankönyvet vihetett be az iskolákba. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a hivatalos tankönyvjegyzéken évről évre egyre kevesebb a magánkiadók által kiadott tankönyvcímek száma.)
A kísérleti tankönyvek átlagos rendelési darabszáma pedig – hihetetlenül alacsony áruk ellenére – 2017-re drámai mértékben (mintegy 38 százalékkal) esett vissza 2015-höz képest. Ha a 2015-ös szintet vesszük 100 százaléknak, akkor 2016-ban már csak a 81,9 százalék volt ilyen, 2017-ben pedig mindössze 61,9.
Ezek a számok – hívja fel a figyelmet a Tanosz – azt mutatják, hogy a pedagógusok túlnyomó többsége nem elégedett nemcsak a kísérleti, hanem a közben átdolgozott újgenerációssá váló tankönyvek szakmai-módszertani minőségével sem.
Ennek a lejtmenetnek egyik legjellemzőbb példája a kísérleti/újgenerációs Ábécés olvasókönyvek példányszámának drámai csökkenése. 2015-ben még csak ebből rendeltek az iskolák (kénytelenek voltak). Ez összesen 19 036 darab volt, egy év múlva megfeleződött az igény, idén pedig mindössze 8564 darab állami kötet kelt el.
Ekkora visszaesés nehezen magyarázható mással, mint hogy a tanítók az átdolgozás után sem igen „lelkesednek” ezekért a kísérleti tankönyvekért – jegyzi meg a Tanosz.
Az állami tankönyvek erőltetésének indoka az, hogy így tudja biztosítani az állam az ingyentankönyveket. Kérdéses, hogy mennyire igazságos és hatékony rendszer az, ahol az adóforintjainkból mindenkinek (azaz a gazdagoknak ugyanúgy, mint a legszegényebbeknek) ingyen biztosítja az állam a tankönyveket. Az pedig további súlyos kérdés, hogy ezek szerint a szülők, az iskolák egyre nagyobb számban választják azt, hogy ne a sokszor színvonaltalan állami tankönyveket adják a gyerekeknek, hanem a jobb minőségű magánkiadású kiadványaikat. Úgy tűnik, megéri nekik, még ha az pénzbe kerül is.
Azokat, akik csak a Stranger Thingsből ismerik, összezavarná, hogy miket művelt a karrierje kezdetén Paul Reiser. Korábbi rajongóit például azzal lepte meg, hogy feltűnt az Aliens gonoszaként. A veterán komikussal pályafutása cikkcakkjairól, Jerry Seinfeldről, Lisa Kudrow-ról és Eddie Murphyről is beszélgettünk. És arról is, miért tartotta hülyeségnek a Jóbarátokat.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Ez az a fegyver, amely alkalmas lehet Irán nukleáris létesítményeinek megtámadására.
