A napokban tetőzik a parlagfű koncentrációja Magyarországon: néhány szerencsés, északi megyében magas, a középső országrészben nagyon magas, az ország déli felében pedig nagyon-nagyon magas (hivatalosan "nagyon magas II") a parlagfűpollen koncentrációja. Bár az ország lakosság több mint ötöde, kétmillió ember köhög-tüsszög-könnyezik ebben az időszakban, a kormány szerint minden rendben.

„A kormányhivatalok a földhasználók jogkövető magatartásának lényeges javulását tapasztalják, ami a rendszeres ellenőrzéseknek, a parlagfűszezon előtt, illetve alatt tartott lakossági fórumoknak, tájékoztatóknak, média-megjelenéseknek, valamint az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködésben megrendezésre kerülő szemléletformáló célú rendezvényeknek tudható be”

– írta a Parlagfűpollen No Egyesület vezetőjének írt válaszában nemrég a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. A PPNE elnöke, Kelen Andrásné eredetileg a Miniszterelnökség vezetőjét, Lázár Jánost kereste meg egy a gyomnövénypollen koncentrációjának csökkentését célzó kilenc pontos javaslattal, mert elege lett, hogy évek (évtizedek) óta nem történt érdemi előrelépés a parlagfű visszaszorításában: a szennyezett földterületek egy (!) százalékát „találják meg” a hatósági ellenőrzések, a hosszan elhúzódó, kétlépcsős mentesítési procedúra miatt pedig még ezeknek is csak egy töredékén tesznek érdemi lépéseket a pollenszórás megakadályozására - sokszor jóval a virágzás után, amikor már amúgy is ártalmatlan a gyomnövény.    

MTI / Szigetváry Zsolt

Pedig Egész Európában Magyarországon legrosszabb a helyzet, és nemcsak a társadalombiztosításnak okoz évi 150 milliárd forint kiesést a kétmillió hazai allergiás orvos- és gyógyszerköltsége, de a turizmus vesztesége is jelentős, hiszen sok külföldi utazási iroda már Magyarországról szóló katalógusában figyelmeztet, hogy az augusztustól októberig tartó időszakban a pollenérzékenyek kerüljék el hazánkat.

Ezt egyébként a szerkesztőségből is maximálisan alá tudjuk támasztani: allergiás munkatársunk szabályosan hazamenekült augusztus végén Magyarország egyik legfelkapottabb kirándulóhelyéről, az Őrségből, mert a kedves kis falucskák között úton-félen parlagfű virágzott, pedig utóbb kiderült, hogy ebben az országrészben az egyik legalacsonyabb a pollenkoncentráció. De több olyan családot is ismerünk, akik minden évben külföldi „száműzetésben” töltik a parlagfűvirágzás legdurvább három hónapját, mert itthon egész egyszerűen nem bírják ki. Kelen Andrásné szerint a parlagfűpollen koncentrációjának orvosilag elfogadható értékre történő csökkentése jóval kevesebbe kerülne, mint az általa okozott népgazdasági veszteség.

Az alapvető gond a Parlagfű No Egyesület elnöke szerint, hogy a gyomszennyezett területek hatékony felmérésében súlyosan ellenérdekelt a probléma megoldásával megbízott földművelésügyi minisztérium: a földalapú támogatás ugyanis csak akkor ítélhető meg, ha gyommentes a terület. A parlagfű-előfordulások 90 százaléka mezőgazdasági területen található, a támogatások pedig „nem szorulhatnak be”, a felügyelő földművelési tárcának tehát elemi érdeke, hogy a parcellák parlagfűmentesek legyenek. Mármint elvileg: ehhez ugyanis nem kell feltétlenül parlagfűmentesíteni, az is elég – magyarázza Kelen Andrásné – ha mindent rendben talál az ellenőrzés.

Mi kell ehhez? Alacsony hatékonyságú ellenőrzés, ami a gyakorlatban helikopteres felderítést jelent. Az egyesület szerint a módszer hozza is az elvárt számokat: a valós, megközelítőleg 700ezer hektár helyett évente ugyanis csak 5-6 ezer ektárnyit találnak fertőzöttnek az illetékes kormányhivatalok.

Milliárdokról mond le a félrenéző hivatal

Kíváncsiságból megkérdeztük a mentesítést szakhatóságként koordináló Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (NÉBIH), hogy legfrissebb felméréseik szerint mekkora terület fertőzött ma parlagfűvel Magyarországon, de a várt számadat helyett egy szürreális, konkrétumot egyáltalán nem említő tízsoros választ kaptunk a kérdésre. Minden kihagyott mondatáért kár, úgyhogy egészében idézzük:

„A parlagfű a Kárpát-medencében gyakorlatilag mindenütt előfordul, a szélsőségek (pl. hortobágyi szikes puszta) kivételével. A parlagfű jelenléte nem egy statikus állapot, hanem időben és térben dinamikusan változik. Ez elsősorban a mezőgazdasági területeken jellemző, ahol a művelés miatt egyszer van lehetősége megnőni és – esetlegesen – virágozni a parlagfűnek, máskor viszont elpusztul, pl. az aktuális talajmunkától. A tényleges parlagfű fertőzés mértékében meghatározó szerepe van továbbá az adott év időjárási viszonyainak és a védekezés eredményességének is. Szinte mindenütt számítani kell a parlagfű megjelenésére, ahol a föld felszínét valamilyen oknál fogva megbolygatják (pl. építkezés vagy mezőgazdasági művelés)”

– írta a hivatal, összegzésképpen megjegyezve, hogy megítélésük szerint a parlagfűvel érintett területek nagysága

„összességében jelenleg stagnál.”

 A civilek 5-6 ezer hektárnyi felderített területről szóló becslései a NÉBIH válasza alapján nagyjából viszont stimmelnek: a hivatal szerint külterületen (helikopterrel) idén eddig összesen 2971 hektár, földi bejárással pedig 4920 nagyságú parlagfűvel fertőzött területet derítettek fel. Ennél is viccesebb, hogy a feltárt esetekben mindössze 22 millió forintnyi növényvédelmi bírságot szabtak ki a földhasználókra, miközben a ténylegesen parlagfüves nagyjából 700 ezer hektár után legalább 4 milliárd forintnyi büntetést kasszírozhatott volna a hivatal.

Stiller Ákos

A gyakorlatilag semmit nem érő módszerek helyett a PPNE évente kétszeri, az egész országot lefedő parcellaszintű felmérést és egylépcsős felmérés-végrehajtást javasolt, úgy, hogy a mostani, hónapokig húzódó bürokratikus procedúra helyett legfeljebb 2 hét telhessen el az észleléstől a végrehajtásig (kényszerkaszálásig).

Kelen Andrásné szerint az is fontos lenne, hogy ma, amikor a kerékpározás népszerűsítésétől a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezéséig számtalan ügynek saját kormánybiztosa van, akkor ne egy földművelésügyi minisztériumi főosztályvezető-helyettes kezében legyen a több mint kétmillió embert érintő probléma kulcsa, hanem a parlagfű ügyeknek is legyen önálló felelőse. Ezt egyébként a PPNE előtt a korábbi zöldombudsman, Szabó Marcel, és utóda, a februárban kinevezett Bándi Gyula is sürgette már a kormánynál. A jövő nemzedékek biztosának májusi állásfoglalása szerint a pollenallergén növény folyamatos terjedése tartósan rontja a környezet állapotát, a megoldás elmulasztása pedig súlyosan sérti az állampolgárok egészséghez és egészséges környezethez való alkotmányos jogát.

Ez utóbbi, illetve a kormány teljes elutasítása és érdektelensége miatt a Parlagfűpollen No Egyesület vezetője most az Alkotmánybírósághoz készül fordulni.

Kis magyar parlagfű (nem)védekezési krónika

A parlagfű elleni látszat-védekezésnek amúgy hosszú évekre visszamenő krónikája van Magyarországon: 2010-ig például kiemelt parlagfű-mentesítési költségvetési előirányzat javára ajánlhatták fel az állampolgárok az adójuk 1 százalékát. Ez nemcsak, hogy megszűnt, de három éve az is kiderült, hogy a pénzt addig sem a kitűzött célra fordították, amíg működött: a 2009-ben 177 ezer adózó felajánlásaiból összegyűlt 1,1 milliárd forintból 642 milliót például teljesen más célokra csoportosított át Fazekas Sándor minisztériuma, a maradékot pedig állami szervek élték fel rezsire, cipőtisztító gépre és irodaszerekre. A hvg.hu cikke nyomán kipattant botrány hatására a földművelési tárca visszacsoportosított ugyan 546 millió forintot az „eredeti” célra, de az újraosztás ismét megkérdőjelezhető hatékonyságúra sikerült: az alapos felderítés és mentesítés helyett kertészkedő nőegyletek, foci-, horgász- és motoros-egyesületek kapták a támogatást, amiből traktorokat, fűkaszákat  és méregdrága munkavédelmi cipőket vettek.

A helyzet azóta sem sokat javult: májusban – ahogy arról beszámoltunk – az Állami Számvevőszék ellenőrzése is megállapította, hogy nem stimmel a gyomnövény elleni védekezés hatékonysága: a vizsgált, 2013-2015 közötti időszakban ugyanis semmilyen összefüggés nem mutatkozott a védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között.

MTI / Beliczay László

Pedig 2012-ben egy hangzatos nevű Parlagfű Elleni Rövid- és Hosszútávú Védekezési Akciótervet is elfogadott a kormány. Ez létrehozta a parlagfű-bejelentés mai - a felderített területek aránya alapján láthatóan eredménytelen - rendszerét, kibővítette a negyedikes környezetismeret-tananyagot a „hogyan ismerjük fel a parlagfüvet” – fejezettel, a pollenkoncentráció csökkentésére viszont semmilyen számszerűsített célkitűzést nem fogalmazott meg. Még egy óvatosat sem, pedig az orvosilag elfogadható, köbméterenként 30 pollen helyett az ÁNTSZ legfrissebb adatai szerint a héten átlagosan 500, de volt olyan év, amikor 1000 parlagfűpollen szállt a levegőben.

Néhány éve mindezeken túl a parlament fenntartható fejlődés bizottságán belül is alakult egy külön allergia-parlagfű kerekasztal, a testület azonban idén áprilisban azért szűnt meg, mert 1 éven keresztül nem tartott egyetlen ülést sem. A májusban végül újjáalakult grémium MSZP-s társelnöke, Heringes Anita a hvg.hu-nak azt mondta: négy hónapja pontos ütemtervet állítottak össze és több tucat kérdést küldtek az érintett állami szerveknek, amikre jó eséllyel elkészültek a válaszok is, de hiába könyörögnek azóta is a kerekasztal fideszes társelnökének, hogy hívja össze a következő ülést, Dankó Béla nem is reagál a megkeresésekre.