Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban a Magyarországon már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként "túl szigorú, sőt akár indokolatlan" előírások alól.

Szerintük a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából".

Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelen lévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot – emelték ki.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.

Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.