A bíróságok már kampányüzemmódra kapcsoltak: ezekben a napokban választják meg az összbírói értekezletek azokat az elektorokat, akik az új Országos Bírói Tanács tagjairól döntenek majd. A tét komoly:

lesz-e valódi ellenőrzés az OBH elnökének tevékenysége felett?

Ennek megfelelően nagy harc is indult a helyekért. A HVG úgy tudja, a meccs szempontjából kétfajta bíró van pillanatnyilag az országban: olyan, aki hallani sem akar arról, hogy akár csak elektorként is részt vegyen az OBT-választásban, mondván „abból úgy is csak baj lesz”. Ők inkább semmiről semmit nem gondolnak. A másik végletet az OBH elnökének kritikusai jelentik, akik éppen ezért szeretnének bekerülni az ellenőrző testületbe. Utóbbiak körében azonban egyre nagyobb a félelem: vajon kapnak-e esetleg, és ha igen, úgy mikor, fegyelmit Handótól? Egy ilyen eljárás ugyanis kizárja, hogy az illető elinduljon, akár csak az elektori választáson is. Függetlenül az eljárás későbbi kimenetelétől.

Tizenöt ember (elvben) Handó Tünde felett

Az Országos Bírói Tanács ülése az Országos Bírósági Hivatal épületében

MTI - Marjai János

Vannak arra utaló jelek, hogy nem ok nélkül aggodalmaskodnak. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt hetekben több írásbeli figyelmeztetést is kiosztott az OBH elnöke. Ezeket nagyon enyhének ítélt szabályszegésekért adták, a címzetteket ugyanakkor nagyon nehéz helyzetbe hozták vele. Ha ugyanis valaki nem fogadja el az igen enyhe elmarasztalást, akkor maga kérheti a jogorvoslatot, azaz, hogy fegyelmi során tisztázzák, valóban vétett-e hibát. Ezzel viszont végső soron saját magát golyózná ki a megválasztható OBT-jelöltek közül.

A bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó OBT 2012. március 15-én alakult, s mandátuma hat évre szól. A 15 fős testület tagja lett a törvény előírása nyomán a Kúria elnöke, míg további 14 tagját a bírák küldöttértekezlete választja meg titkos szavazással. A tagok között 1 ítélőtábla, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. OBT-taggá pedig elvben bármely bíró válhat, aki rendelkezik legalább 5 éves gyakorlattal. Nem választható viszont olyasvalaki, akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás, esetleg alkalmatlansági eljárás van folyamatban, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

A választás tétje – ahogy azt belső harcok is mutatják – óriási. A 2011-ben kialakított új igazságügyi rendszert élesen támadta az Európa Tanács konzultációs testülete, a Velencei Bizottság is, egyebek közt az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének csaknem korlátlan hatalma miatt. Nemzetközi nyomásra, legalábbis papíron megnyirbálták Handó hatáskörét, és szélesítették az OBT ellenőrzési jogosítványait. (Egyetértési jogot kapott a tanács például a bírói vezetők kinevezésénél és az álláspályázatoknál.)

„Az OBT munkája során nem csupán véleményt nyilvánít, de több területen önálló döntési jogköröket is kap. Nem csak engem fognak ellenőrizni, igen nagy önállóságukkal az egész bírói testületet is. Természetesen az önállóság felelősséggel párosul: az OBT munkája a nyilvánosság számára is átlátható, érthető lesz”

– fogalmazott Handó az első OBT megalakuláskor. Az akkori igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert is arról beszélt, hogy „az új rendszerben az OBH elnöke feladatát csak jelentős kontroll mellett gyakorolhatja. Ez a kontroll pedig nem lesz más, mint az OBT.”

Kollektív büntetésnek élték meg Handó döntését

Az élet azonban mintha a jogvédők aggodalmait igazolta volna, és a bírósági szervezeten belül mind többször vetődött fel a kérdés: igazából nem Handó ellenőrzi az OBT-t is? Majd a korábban nem túl sok vizet zavaró testület az elmúlt hónapokban mintha elkezdett volna a sarkára állni. Tavasszal már voltak olyan parázs viták is, amelyeknek a vége az lett, hogy például az OBH helyzetelemző anyagát kétszer egymás után is visszadobta a bírói tanács. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. A vita amúgy azon pattant ki, hogy milyen elvek alapján, hova kerültek bírói álláshelyek Magyarországon.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke

MTI - Soós Lajos

„Ahonnan elvételre került, az indokolt volt? Ahová került, indokolt volt-e?” – vetette fel még májusban Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyik legfontosabb jogköre Handónak.

„Ezzel lehet egy szervezeti egység tevékenységét segíteni vagy pedig ellehetetleníteni”

– fogalmazott Fazekas, hozzátéve, az OBH-elnök gyakorlatát a bírói tanácsnak kellene vizsgálnia.

De nem Fazekas volt az egyetlen, aki nekiment Handónak, súlyos helyzetértékelést adott Simon Levente, a testület soros elnöke is, aki nem mellesleg a Gödöllői Járásbíróságon ítélkező polgári bíró.

A jelenlegi elmérgesedett viszonyokat jól jelzi, hogy az egyenletes ügyteher elosztásáról szóló vita vége azt lett, hogy Handó letiltotta az összes Fővárosi és Budapest Környéki Törvényszéki bíró kúriai kirendelését. Mondván, „én úgy értelmeztem az OBT elmúlt két ülését, hogy minden dolgos kézre szükség van a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszéken. Utóbbin az ügyhátralék, előbbin pedig elsősorban a 2 éven túli ügyek ledolgozása miatt” – fogalmazott Handó a szeptemberi OBT ülésen. A lépést – amelyet az érintettek kollektív büntetésként éltek meg – Darák Péter kúriai elnök is kifogásolta.

„Ez egy súlyos és komoly döntés, amit átmeneti időre természetesen tudomásul tudok venni, de nem szeretném, ha ennek következtében szépen lassan elhalna ez a 6 éve folyó sikeres program”

– fogalmazott a főbíró az OBT ülésén.

A szervezeten belül jelenleg zajló ütközetekre utal az ország egyik legnagyobb bírósága, a Fővárosi Törvényszék körüli patthelyzet is. Fazekas Sándor – aki Handó bizalmasából lett az egyik legfőbb kritikusa – elnöki megbízása ugyanis január 5-ével megszűnik. A vonatkozó szabályzat szerint az elnöki pályázatot a lejárat előtt legalább 90 nappal kellene kiírni. A határidő október 5-én lejárt, de a mai napig nem jelent meg a pályázat.