Nem a segélyhívó központ operátora, hanem a szolnoki katasztrófavédelmi tevékenységirányító központban a segélyhívást fogadó tűzoltók hibáztak, amikor nem küldtek fecskendős tűzoltóautót október 22-én az egy ember halálát okozó szolnoki tűzeset helyszínére – jelentette ki Matuska Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője a katasztrófavédelem és a rendőrség közös sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

Korábban a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete kritizálta a 112-es általános segélyhívó működését, mert szerintük nem elég hatékonyan működik, és a szóban forgó szolnoki tűznél is hibáztak. A szakszervezet szerint a diszpécser tűzoltók helyett kéményseprőket küldött volna a helyszínre, de kiderült, hogy a füstölő lakásban nem a kémény romlott el, hanem kisebb tűz volt, és egy ember meghalt.

Matuska Zoltán most azt közölte, hogy nem a 112-es segélyhívó diszpécsere, hanem a segélyhívást fogadó tűzoltók hibáztak, a két, egyébként évtizedes tapasztalattal rendelkező tűzoltó tévesen azonosította a körülményeket, ezért ellenük fegyelmi eljárás indult, illetve feljelentést tett ellenük a Központi Nyomozó Főügyészségnél szolgálatban elkövetett kötelezettségszegés miatt.

Egy másik esetben a sajtóban arról számoltak be, hogy egy háziorvos egy infarktusos beteg miatt hívta a 112-t, ahol állítása szerint percekig váratták, és többször feleslegesen ismételtették el vele, hogy honnan telefonál és miért. A sajtótájékoztatón most lejátszották a segélyhívás hangfelvételét, ebből az derült ki, hogy az azonosítás után egy perc alatt átkapcsolták a megfelelő mentőállomást.

Hablicsek Nikoletta, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ügyeleti főosztályának vezetője azt mondta, hogy a segélyhívó számokra – vagyis a nemzeti 105-re, a 107-re, Budapest, illetve Pest megye kivételével a 104-re és a nemzetközi 112-re – beérkező valamennyi hívás a rendőrség által Miskolcon és Szombathelyen működtetett segélyhívó központba fut be. Azzal kapcsolatban, hogy a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete arra biztatta az embereket, hogy a 112 helyett inkább közvetlenül a helyi tűzoltókat hívják, a főosztályvezető azt mondta, nagy felelőtlenség bárkit arra biztatni, hogy ne a 112-es számot hívja.

Mint elmondta, a segélyhívó központok felállításának legfőbb előnye, hogy olyan esetben, amikor például a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők együttes beavatkozása szükséges, nem kell külön-külön felhívni ezeket, mert a központokban egy gomb megnyomásával együttesen riaszthatóak. Továbbá fogadják világnyelveken és a környező országok nyelvén is a hívásokat, amelyeket a kapcsolástól számított 5-15 másodpercen belül felvesznek. Mindez azt jelenti, hogy hosszú perceket lehet megtakarítani, ami az adott esetben életeket menthet – hangsúlyozta.

Mint mondta, mobiltelefonról történő híváskor meghatározható a hívás helyszíne, vonalas híváskor pedig az előfizető neve és tartózkodási helye. Úgy fogalmazott: valamennyi hívást rögzítik, vagyis nem tudják, de nem is akarják palástolni, ha hibáznak. A központok működése óta több mint 17 millió, csak 2017-ben mintegy 4,5 millió hívást fogadtak, és az idén csupán 47 panasz érkezett, amelyek közül 18 bizonyult megalapozottnak.

Hablicsek szerint a legnagyobb probléma, hogy a hívások 70 százaléka semmilyen beavatkozást nem igényel, ezek 16 százaléka pedig kifejezetten rosszindulatú hívás, például felnőttek káromkodnak vagy iskolás gyerekek szórakoznak, közben lefoglalják az operátorokat és leterhelik a rendszert. Kitért arra: az elmúlt időszakban sok valótlan információ jelent meg a médiában a 112-es hívószámmal kapcsolatban, ezek azért veszélyesek, mert alkalmasak a lakosság elbizonytalanítására.

Kérdésre elmondta, a segítség akkor érkezik meg a leghamarabb, ha a bejelentők nem vitatkoznak, hanem a legjobb tudásuk szerint válaszolnak az operátorok kérdéseire, mert munkatársaik egy bevett protokoll szerint járnak el. A kérdések jogosságának vitatása ugyanis percekkel meghosszabbíthatja a segítség megérkezését.