A legtöbben kerti hulladékot égetnek (az összes megkérdezett 22 százaléka), háztartási szemetet 13 százalékuk, kezelt fát 6 százalékuk, rongyot, ruhaneműt, lábbelit szintén 6 százalékuk. Műanyagot (a háztartási hulladékon túlmenően) 3, gumit egy százalékuk szokott égetni. Sokan nyílt téren is égetnek háztartási hulladékot (10 százalék), kezelt fát (4 százalék), ruhaneműt és lábbelit (3 százalék), valamint műanyagot és gumit (2-2 százalék).

A megkérdezettek egyharmada tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy lakókörnyezetében mások hulladékot égettek. A válaszadók 54 százaléka az ismerethiányt, a felelőtlenséget és a szegénységet együtt tekinti a szabálytalan lakossági hulladékégetés fő okának. Harminc százalékuk elsősorban az ismerethiányt és a felelőtlenséget okolja, 15 százalékuk pedig főként a szegénységre vezeti vissza.

Kiderült, nagyon kevesen jelzik a hatóságnak, ha hulladékégetést tapasztalnak. Mindössze 7 százalékuk tett valaha bejelentést. Háromszor ennyien voltak viszont, akik saját maguk szóltak a hulladékégetőknek, hogy azok szabálytalanságot követnek el. A bejelentést tevők arról számoltak be, hogy az esetek túlnyomó többségében történt intézkedés a bejelentés nyomán, de az égetés nem szűnt meg.

A megkérdezettek közel 70 százaléka egyetért azzal, hogy ha valaki mások egészségére káros módon fűt, éget, akkor a hatóságnak szigorúan fel kell lépnie ez ellen. Ennél is valamivel többen állították, hogy az égetésre vonatkozó jogszabályokat mindenkinek maradéktalanul be kell tartania. Mindkét esetben a válaszadók mindössze 2 százaléka mondta, hogy ezekkel az állításokkal egyáltalán nem ért egyet.

„A közvélemény-kutatás megerősíti a környezeti tanácsadó irodánkhoz érkező sok panasz alapján kialakult képet, hogy a jogsértő lakossági hulladékégetés országszerte súlyos probléma, és a kormánynak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia a visszaszorítására mindannyiunk egészsége érdekében. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatná ezeket az intézkedéseket” – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.

„A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy elsősorban a lakosság felvilágosítására és szigorúbb hatósági fellépésre van szükség, ami viszonylag kisebb összegből megoldható. Ugyanakkor senkit nem hagyhatunk olyan élethelyzetben, hogy arról kelljen döntenie: ételt vesz vagy fűt, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rászorulókat az állam fűtési támogatásban részesítse” – jelentette ki Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat kuratóriumi tagja.

Tavaly márciusban a hvg.hu-n megjelent, témába vágó cikkben azt írtuk, mérgező füstködben úszik a vidék. Miután a szigorú EU-s szabályozásnak köszönhetően az ipari és a közlekedési szennyezők korszerűsítettek vagy kiszorultak, a fűtési időszakban a romló levegőminőségért a lakosság maga felelős. Méghozzá nem is annyira a szegénység, mint a tudatlanság és nemtörődömség miatt.

(via Levegő Munkacsoport)