Gulyásék nem aggódnak a Fidesz támogatottsága miatt, nem halasztják el a választást – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Jó pár évi gyarapodás után újra fogy a népesség Budapesten: tavaly néhány ezerrel már többen költöztek ki a fővárosból valamelyik megyébe, mint ahányan onnan áttették „székhelyüket” a központi településre. A Magyarországon belüli migráció utoljára 2006-ban okozott veszteséget Budapestnek, akkor 2,5 ezerrel többen adták fel „székesfővárosi” lakcímüket, mint ahányan arra újonnan szert tettek. A múlt évben viszont már egy „komplett Herend” vagy éppen Fertőd lélekszámával azonos mértékben csökkent a 144 esztendős korábbi ikerváros lélekszáma: 2016-ban 3,2 ezerrel többen cserélték le vidékire fővárosi lakcímkártyájukat, mint amennyien ezzel éppen ellentétesen cselekedtek. A fordulat viszonylag hirtelen következett be, 2013-ban és 2014-ben például még 10-10 ezerrel emelkedett Budapest lélekszáma az országon belüli bevándorlási többlet következtében.
HVG
Az elmúlt évek tendenciái alapján szinte biztosra vehető, hogy az 525 négyzetkilométer kiterjedésű fővárosból a legtöbben tavaly is a szomszédos Pest megyébe, azon belül pedig a mintegy félszáz agglomerációs településre, például Vecsésre, Érdre, Pécelre, Gödre, Veresegyházra költöztek ki. Tavalyelőtt például a budapesti állandó lakcímét feladó, összesen 29 ezer személy közül 18 ezren kötöttek ki a 6400 négyzetkilométeres központi megyében, ahonnan viszont csak 12 ezren költöztek „fel” a fővárosba – derül ki a Budapest statisztikai évkönyve, 2015 című KSH-kiadványból. A 23 fővárosi kerületben ezen kívül relatíve még Fejér megye mágneses hatása számít hagyományosan erősnek: tavalyelőtt a Velencei-tó környékén másfél ezer korábbi pesti polgár talált (állandó jelleggel) új otthonra, kétszer annyi, mint mondjuk Komárom-Esztergom vagy Heves megyében. Budapest legnagyobb távolabbi utánpótlási bázisának ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít: 2015-ben e két körzetből csaknem 3 ezerrel több személy vándorolt „fel” a fővárosba, mint ahányan onnan költöztek át a két keleti térségbe.
Budapestnek a megyékkel szemben kialakult új keletű vándorlási vesztesége elsősorban az új szociálpolitikai juttatás, a családok otthonteremtési támogatásának (csok) a folyósításával állhat összefüggésben. Tavaly idehaza több ezer família vette igénybe házépítésre vagy lakásvásárlásra a 10 millió forintig terjedő vissza nem térítendő állami támogatást, ami mellett hasonló összegű kedvezményes hitelkeretet is igénybe lehet venni. Az építési telkek pedig a környező településeken lényegesen olcsóbbak, mint Budapesten.
A belföldi elvándorlás következtében előállott népességfogyást Budapesten a pozitív szaldót mutató nemzetközi migrációs folyamatok sem voltak képesek teljes egészében ellensúlyozni. A külföldről bevándorló személyek száma több mint egy évtizede nem volt olyan alacsony a fővárosban, mint 2016-ban, amikor a különböző kerületekben letelepedő idegen állampolgárok létszáma már csak 1723 fővel haladta meg az onnan elvándorló külföldiekét. A ki- és bevándorlások összesített szaldója végül is azt mutatja, hogy tavaly Budapestnek 1668 fős migrációs veszteséget kellett elkönyvelnie, a város népességmegtartó ereje tehát csökkent. Minthogy pedig a halálozások száma Magyarország központjában ugyancsak meghaladta – 6704 fővel – az élveszületésekét, Budapest népessége a 2016 januárjában regisztrált 1,759 millióról egy esztendő leforgása alatt 1,752 millióra esett vissza ez év elejére.
HVG
Az 1950-ben adminisztratív intézkedéssel létrehozott Nagy-Budapest történetének legjelentősebb elvándorlási hulláma egyébként 1990 és 2006 között zajlott le, akkor csökkent 2,017 millióról 1,696 millióra a főváros népessége. A több százezres kivonulás során a középosztály jelentős része az agglomeráció kertes, családi házas övezeteibe költözött.
