Az új kormány előtt álló kihívás a csökkenő népesség és foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint, mivel a régiós trendekkel összhangban Magyarországon sem várható fordulat a demográfiai folyamatokban.
Immár 2026 második hónapja a negatív rekord Magyarországon a született gyermekek számát tekintve.
A Közös költség podcast legújabb adásában ezúttal a hazai népességszám alakulásáról, és annak gazdasági hatásairól kérdezi Pitner Gábor műsorvezető a műsor vendégét, Tóth G. Csabát, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet tudományos főmunkatársát.
Az év első hónapjában 5,8 ezer fő volt a népesség természetes fogyása, miután csak 6,2 ezer gyerek született.
Mintha csak két végén égetné a gyertyát az ország, olyan drámaiak a demográfiai adatok: a születésszám zuhan, a várható élettartam viszont alacsony. Mennyivel lennénk kevesebben, ha nem költöztek volna az anyarországba a határon túli magyarok százezres nagyságrendben? És mennyit számít a kivándorolt magyarok tömege? Miért élnek annyival rövidebb ideig a magyar férfiak, mint az osztrákok – amikor a hatvanas években még fordítva volt?
Néhány hónap, és 9,5 millió fő alá esik Magyarország népessége, oda, ahol legutóbb 1952-ben volt. Sokat lehet arról vitatkozni, hogy ez tragikus dolog-e vagy egyáltalán nem a lakosságszám mutatja, milyen egy ország állapota. Ám az, hogy egyre kevesebben élünk itt, új kihívások sorát adja.
Az elmúlt évtizedben már bevezettek többféle központi és regionális gyerekvállalási ösztönzőt, most új, vissza nem térítendő gyereknevelési támogatást élesítenek.
Márciusban 1,25 volt a termékenységi arányszám. Az első negyedévben összességében is csak 1,31. A népességfogyás az első negyedévben 17,3 ezer fő volt, a fogyás 21 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Az ország minden régiójában kevesebb gyerek született és többen haltak meg, mint egy évvel korábban.
A bevándorlásellenes politikával szemben nálunk kivándorlással tiltakoznak – írja a migrációról szóló elemzésében a New York Times.
A csok plusz program egyelőre kudarcos, ha a cél a gyerekvállalási kedv ösztönzése. Az volt a tavaly zárult eredeti csok is, egyik konstrukcióval sem sikerült megközelíteni a kívánatosnak tartott 2,1-es termékenységi rátát.
Az uniós túlzottdeficit-eljárásban beadott költségvetési terv szerint a magyar kormány 500 ezer új munkahellyel számol 2030-ra. Addigra a munkaerőtartalék optimista számítás szerint is csak 250 ezer fő lesz, tehát vendégmunkások nélkül nem lehet majd betölteni az új munkahelyeket. A kormány a 20-64 éves korcsoportban nem számít a foglalkoztatottak számának érdemi növekedésére, így a fiatalok és az idősebbek (főleg nők) töltenék be az új állásokat.
A termékenységi arányszám idén először érte el az 1,5-öt. Az első kilenc hónapban összességében a termékenységi ráta 1,39 volt, a népesség természetes fogyása 35 ezer fő.
Családi házat már 3-5 millió forintért is lehet kapni a településen.
A nemzeti kultúrák más nemzeti kultúrákkal összeszövődő, sok államban jelenlévő egységek. Egy nemzeti kultúra ereje jelentős mértékben azon múlik, mekkora, milyen és mennyire sűrű az a közeg, amelyben él, írja szerzőnk. Vélemény.
Az utóbbi 20 évben a 14 év alattiak száma 300 ezerrel csökkent, míg az időseké 433 ezerrel nőtt. És ez csak egy adat az elöregedő magyar társadalomról. HVG-ténytár.
Elnéptelenedő vidékkel és túlcsorduló nagyvárosokkal nem csak Magyarország küzd, ahogy az Orbán-kormány sem az egyedüli, mely pénzzel akarja eltéríteni a trendeket. Spanyolországtól Írországon át Japánig egyre riasztóbb tempóban halnak ki a falvak, azt ezt megfékezni hivatott intézkedések pedig egészen sokszínűek: vannak, melyek egyelőre inkább tűnnek gazdag turistákat célzó befektetési lehetőségeknek, míg mások már kétségbeesett segélykiáltással érnek fel.
A brit lap idézi az ENSZ Népesedési Alapjának kelet-európai régiós igazgatóját, aki szerint a kormányok hajlamosak arra, hogy csakis az lebegjen a szemük előtt: ösztökélni kell a gyerekvállalást. Ám ez véleménye szerint nem elégséges.
A japán népesség egyre idősebb lesz, ez látszik a 65, illetve 80 év felettiek arányának növekedéséből. A trend globális, minden kontinensen szembe kell nézni azzal, hogy drámai gazdasági és társadalmi változásokat idézhet elő.
Magyarországon csökkent az elmúlt tíz évben az egyik legnagyobb arányban a népesség az Európai Unióban. Bár többen költöztek Magyarországra, mint amennyien elvándoroltak, a természetes fogyás mintegy 4 százalékos volt 2012 és 2022 között.
Öt éve nem távozott annyi magyar az országból, mint 2022-ben. Visszafordult a 2021-es pozitív trend is, ismét többen mennek el, mint jönnek.
