Minimális oktatói fizetés, elmaradó órák, túlhajszolt orvosoktatók – betegellátás mellett a magyar orvosképzés rendszere is egyre jobban recseg-ropog, írja az Abcúg riportja. Holott az oktatás híre jó, külföldről is sokan – négy egyetemen 10 ezer külföldi diák tanul ma – érkeznek a rendszerbe, de az orvoshiány miatt egyre kevesebb orvos oktat, pedig egyre több a diák. A cikk olyan példákat sorol, hogy órák maradtak el, mert a tanárnak műtenie kellett, egyre több helyen rezidensek oktatnak, a gyakorlatok egy része egy klinikai szobában lefolyt beszélgetés volt.

A rendszer pedig nem támogatja az oktatást, jobban megéri rezidensnek menni, azaz elindulni a klinikai orvosképzés további fokozatain, mint klinikai oktatónak-kutatónak. Egy tanársegéd nettó 170 ezer forintot keres, a PhD-hallgató ösztöndíja első évben 140 ezer, másodikban pedig 180 ezer forint. A gyógyító orvosok viszont a kormány bérrendezési lépései miatt jóval többet keresnek, és ösztöndíjakat is elnyerhetnek a hiányszakmákban. És az oktatónak évtizedekkel később sem rendeződik a helyzete. Ezért egyes elméletei tárgyakat már ma biológusok, kémikusok tanítanak. Vannak ugyanakkor olyan szakértők, akik nem látják ennyire sötéten a helyzetet, és szerintük a magyar orvosképzés más országokéihoz képest még mindig betegközpontúbb.