Politikai hátszél is kellett az Eliosnak, hogy külföldön tarolni tudjon

Újabb részleteket közölt az Elios-botránnyal kapcsolatban a 24.hu, amely most a cég nemzetközi piacokon való terjeszkedését járja körül.

A cikk szerint az Elios 2015-ben részt vett egy konferencián, ahol a cég képviseletében Gombár Nóra tartott előadást. A rendezvényen bemutatott prezentáció anyagai között olyan diák is szerepelnek a 24.hu beszámolója szerint, amelyeken a hódmezővásárhelyi, a szekszárdi, valamint a kecskeméti projekt látható. Azaz, teszi hozzá a portál, csupa olyan beruházás, amelyeket az OLAF-jelentés abban a sorban említ, amiben a szervezett csalás gyanúját megalapozó beruházások kapnak helyet.

A 24.hu szerint mindez azt jelenti, hogy a Magyarországon politikai támogatással, a pályázatokba való beavatkozással, súlyos bűncselekmények gyanúját felvető módszerekkel előkészített Elios-győzelmek alapozták meg a cég nemzetközi terjeszkedését. (Szerbiába egyébként 2014 végén jött létre az ottani Elios-cég, méghozzá Újvidéken, Elios SRB Doo néven. Ennek ugyanúgy az Elios Innovatív Zrt. az anyavállalata.)

A "maffiaszerű építkezést" a portál lépésről lépésre mutatja be cikkében.

Az első a politikai döntés, előkészítés szakasza, ennek lényege, hogy a politikai döntéshozók körében nyilvánvalóvá válik, hogy lehívhatók milliárdok egy uniós programból, olyan szektorban, amelyben a piac még alakul, azaz viszonylag egyszerűen be lehet törni a piacvezető cégek közé.

Túry Gergely

A második a sikerek megindulásával foglalkozó rész. Ez tulajdonképpen a hódmezővásárhelyi beruházás a portál szerint, aminek köszönhetően az Eliosnak megfelelő LED-es referenciája lett.

A harmadikat a magánvagyon kimentésének nevezték el. Nem véletlenül: az uniós hivatal megállapítása szerint csalással elnyert közbeszerzéseken hizlalták a céget, hogy aztán ebből jelentős magánvagyon keletkezzen a miniszterelnök közvetlen környezetében.

A negyedik a nemzetközi sikerek szakasza a cikk szerint, amely egyben új szakasz kezdete is: a politikailag igazán érzékeny szereplők, mint Simicska Lajos, Tiborcz István ugyan már nincsenek a képben, de a cég addigra – a politikai beavatkozásoknak köszönhetően – a piac meghatározó szereplője lett.

A történet legszebb része természetesen a befejezés: az EU vissza is kér büntetésként 13 milliárd forintot, amelyet nem az érintettek, hanem a magyar adófizetők állnak.