A képtelen történetek kortárs hazai nagymestere, Pintér Béla is sárgulhat az irigységtől, amiért nem ő találta ki azt a sztorit, ami a Magyar Nemzet keddi cikkéből kerekedett. A hvg.hu is a nyomába eredt annak a Kósa Lajos által először „német hölgyként”, pár órával később „csengeri háztartásbeliként” emlegetett nőnek, aki állítólag 4,3 milliárd eurós örökölt vagyont szeretett volna bízni a volt debreceni polgármesterre.

A politikus titokzatos megbízójáról kedd délutánra azt is megtudtuk, hogy Szabó Gáborné Matkó Máriának hívják. A nőről a pestisracok.hu kedden megjelent cikke egyenesen azt állítja, hogy nem ismeretlen a hatóságok előtt, a lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva állítja, a Magyar Fejlesztési Bankot százmillió forint körüli kárt okozott, a 168ora.hu pedig Kósa Lajosra hivatkozva azt írta róla, hogy a csengeri önkormányzattól, az ottani egyházakon át sok helyi magánszemélytől is kért kölcsön – éppen a nagy, de még meg nem érkezett örökségre hivatkozva –, ám azokat sosem adta vissza.

Facebook

Ja, a Malájné?

Kedd este telefonon hívtuk fel a román határhoz közeli Csenger néhány háztartását, hogy megbizonyosodjunk, vajon tényleg olyan híres-hírhedt-e „Marika” helyben, mint ahogy állítják. A négyelemes minta alapján ezt nem volt könnyű megítélni: a Szabóné környékén fekvő utcákból ketten nem is ismerték, ketten pedig „a Malájnéként” emlegették a nőt, és azt mondták, hallottak már vele kapcsolatos pletykákat, de azt is hozzátették, hogy „egy faluban mindenki beszél ezt-azt”. (A 4800 lelkes Csenger egyébként egy város, ezt a megkérdezettek azt mondták, „nekik csak falu”.) A Maláj név feltehetően egyébként onnan ered, hogy a cégnyilvántartás szerint Szabóné és a gyerekei nevén van egy Maláj Gabi Bt. nevű cég, amely a papírok alapján egy italboltot üzemeltet a városban.

Megpróbáltuk természetesen a történet – és persze az örökség, illetve a közjegyzői iratos ügylet – valóságtartalmát magánál Szabónénál is ellenőrizni, de esti háromnegyed 6-kor a fia – ifjabb Szabó Gábor – azzal vette fel a telefont, hogy nem tudja adni, mert alszik. Mikor egy óra múlva ismét megpróbáltuk, a fia arra hivatkozva nem tudta adni, hogy vendégek vannak, de ő maga röviden válaszolt néhány kérdésre a hvg.hu-nak.

A Kósa Lajos szerint soha meg nem érkező örökségről például azt mondta, az nagyon is valós, ám az összegét vagy pontos nagyságrendjét nem tudta megmondani. Azt a lapértesülést viszont határozottan tagadta, hogy édesanyja házi őrizetben lenne vagy bármilyen nyomozás, eljárás folyna vele szemben. (Utóbbiról a kormánytól nem túl távol álló Origo és a Pesti Srácok is írt kedden, az ORFK sajtóosztálya a hvg.hu-nak ezt nem erősítette meg, mindössze annyit írtak, hogy adatvédelmi okból nem adhatnak tájékoztatást. Az Origo ugyanezt firtató kérdésére furcsa módon viszont azt válaszolták, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen.)

A sógor, a barát és a közös cég

Kósa Lajos keddi magyarázatára reagálva azonban a nő fia azt állította, hogy éppen hogy az akkori polgármester maga kereste meg Szabó Gábornét. Ifj. Szabó Gábor verziója szerint „Marika” ügyvédje – az ügyvédi titoktartást szerinte megszegve – kikotyogta a mesés örökség hírét egy Kósával közös ismerősüknek, a fiú állítása szerint Kósa ezután maga kereste a kapcsolatot az édesanyjával, hogy lenne ötlete, mit csináljanak a pénzzel. Az állításról szerettük volna ismét megkérdezni Kósa Lajost is, de a miniszter kedd este már nem vette fel a telefont.

Így indult a lavina

A papíron Kósa Lajos kezelésébe került 4,3 milliárd euróról, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, egy állítólagos közjegyzői okiratot mutatott be a Magyar Nemzet keddi száma. A 2013-ban kelt dokumentum szerint egy (az okiratból kitakart nevű) megbízó 1300 milliárd forintnak megfelelő eurót bíz az akkor még Debrecen élén álló Kósa Lajosra, hogy "a megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon".

Amikor a sajtó – köztük a hvg.hu – magyarázatot kért az ügyre a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli minisztertől, a máskor csípős, olykor otromba stílusú lerázásairól ismert miniszter meglepetésre nem utasította el a kérdést, hanem azt mondta: úgy emlékszik, hogy

„egy barátja ajánlott neki egy idősebb német nőt, azzal, hogy nagyobb összeget örökölt, és befektetné.”

Kósa Lajos Tusnádfürdőn

Reviczky Zsolt

Az ügyről Kósa többször is elmondta, hogy „szélhámosság”, de az okirat létezését, illetve azt, hogy járt a megnevezett közjegyző irodájában, nem tagadta. Részletekbe azonban nem bocsátkozott.

Pár órával később Kósa saját maga tett közzé közösségi oldalán egy három és fél perces vallomást.

Ebben – a megbízó nevét még mindig nem említve – a miniszter sok mindent pontosított: a német nőt például csengeri háztartásbelire módosította, akit újabb emlékei szerint nem is egy barátja ajánlott, hanem a nő kereste meg az ügyvédjével. Az öröklés tényét a videovallomás szerint a nő adatokkal és iratokkal támasztotta alá – igaz, Kósa azt már csak később, a hvg.hu-nak tette hozzá, hogy nem nagyon értette őket, mivel németül voltak.