Több mint 1,2 millióan írták alá az Európai Unióban a Minority Safe Pack elnevezésű európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést – közölte az aláírásgyűjtést Magyarországon szervező Rákóczi Szövetség főtitkára szerdán az M1 műsorában. Csáky Csongor hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos elemei az európai uniós jog részeivé váljanak.

Emlékeztetett arra, hogy április 3-ig hét tagállamból legalább egymillió aláírásnak kellett összegyűlnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon a jogalkotási kezdeményezéssel.

A legfrissebb adatok szerint csak Magyarországon több mint 570 ezren támogatták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által felkarolt kezdeményezést, illetve további tíz országban teljesült a lakosságarányos kvóta. Valamennyi uniós tagállamból érkeztek aláírások.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség jogi szakértője a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, hogy uniós szinten jelenleg nincs olyan jogi szabályozás, amely megfelelő garanciát nyújt az őshonos nemzeti közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzésére. Ebben a helyzetben fogalmazták meg a szervezők 9 pontos javaslatukat, azok egyike az anyanyelvi oktatás kötelezettségéről szól. Az unióban mintegy 50 millióan tartoznak valamely őshonos nemzeti kisebbséghez – mondta a jogász.

Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályait egy 2011-es uniós rendelet rögzíti, ez alapján a kezdeményezők jogalkotási javaslat előterjesztésére kérhetik az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az unió hatáskörébe tartozik a jogszabályok alkotása. Ehhez a 28 uniós tagország közül legalább 7-ből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgárnak kell támogatnia a kezdeményezést. A 7 tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. Ezek a feltételek ebben az esetben teljesültek.

Nem árt azonban tudni, hogy az Európai Bizottság nem köteles a kezdeményezés nyomán jogalkotási javaslatot előterjeszteni.

Eddig négy ilyen kezdeményezés volt sikeres, két ügyben (az abortusz tiltása és a glifozát betiltása) a bizottság úgy döntött, nem nyújt be jogalkotási javaslatot, két másik ügyben (az állatkísérletek betiltása és a vízhez való hozzáférés biztosítása) pedig válaszul ismertette a már korábban elfogadott intézkedéseit.