Egy kampányban minden jelentős eseménynek szimbolikus jelentősége van – mi is lehet annak a hátterében, hogy Orbán Viktor a középkori magyar koronázóvárosban zárja a Fidesz kampányát?
Székesfehérváron, az Országalmánál tartja péntek délután a Fidesz a kampányzáró rendezvényét. Miért éppen Székesfehérváron? Mert Orbán itt született? Miért lenne ennek jelentősége a párt mondandója szempontjából? Mert itt fideszes a polgármester? Rengeteg egyéb helyen ez a helyzet. Mert itt olyan fejlesztések valósultak meg? Akkor miért nem Felcsúton?
A politikában a tudatalatti működése mindig érdekes, Rákosiék fel akartak költözni a budai Várba, oda, ahol kínzójuk és üldözőjük, Horthy Miklós kormányzó lakott és dolgozott. Az egykor köztársaságpárti Fidesz szintén vinné oda a miniszterelnökséget (és két minisztérium is tervben van). A királyi koronát az első Orbán-kormány átvitte a Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe a Habony-vitrinbe. Azaz egyre több és több szálon köti össze a királyság szellemiségét és örökségét a saját politikai hatalmával.
Hogy függ ez össze Székesfehérvárral? Fehérvárt szokás királyok városának vagy koronázási városnak is hívni. Előbbi titulus szakértők szerint Veszprém és a királynék városa összekapcsolása után született, Fehérvár koronázási város volt, a középkorban azt a koronázást tekintették legitimnek, törvényesnek, amelyik itt történt. Később Pozsony lett a koronázóváros, majd Buda: itt koronázták Ferenc Józsefet és IV. Károlyt magyar királlyá. A kezdetektől megszakításokkal 1541-ig itt koronázták a magyar királyokat. Az első magyar király, akit biztosan itt koronáztak, 1046-ban I. András volt.
A várost Szent István alapította, ahogy a prépostságot is – ezt magánkápolnájaként használta és dinasztiája központjaként is. A prépostságba temették Szent Imre herceget is, és magát Szent Istvánt is. A 11. században nem itt történtek a koronázások, aztán Könyves Kálmánnal megint visszatért a szokás, egészen a török hódoltság kezdetéig.
A székesfehérvári romkertben találhatóak a királyi bazilika, a prépostság romjai, itt történt a koronázás, majd a király a Szent Péter-templomba (mai Szent István-székesegyház) vonult, és megkezdte uralkodását bíráskodással.
A koronázásnál három törvénynek kellett megvalósulnia: az esztergomi érsek végezte, de nem Esztergomban, hanem Fehérvárott, a prépostsági templomban, és a Szent István-i koronával.
A koronával jó és közeli viszonyt ápoló Orbán tehát az Országalmánál lezárja a kampányt, ezzel pedig királyi magasságokba emelik.
A melegellenes törvény elfogadása óta nőtt a közösség tagja elleni erőszakos bűncselekmények száma, és ma is magas az LMBTQ-emberek egyenjogúságát elutasítók aránya, vagyis nem maradt hatástalan a kormány homofób retorikája. A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában.
