A Deutsche Welle újságírója, Michel Friedman felvetette: a választási megfigyelők szerint a versengés feltételei nem voltak egyenlőek, a kampány lecsökkentette a valódi tájékozódás lehetőségét, a kormánypártok pedig xenofób és megfélemlítő retorikát alkalmaztak. A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az EBESZ – ahogy általában – most sem pártatlanul figyelte a választást, munkatársai olyan szemüvegen keresztül nézték az eseményeket, amilyet a nyugati média tartott eléjük, az ugyanis csak az ellenzéket hallgatja meg.

Arra a kérdésre is megvolt Schöpflin válasza, hogy miért épp a bevándorlás kérdése volt a kampány fő témája, amikor 2016-ban csak alig több mint 23 ezer külföldi telepedett le Magyarországon, azoknak is a fele az EU-n belülről érkezett. Az EP-képviselő szerint igaz, hogy jelenleg nincs sok muszlim az országban, de a magyarok nagy többsége nem is akarja, hogy sok legyen. "Nem tudjuk pontosan, hányan akarnak letelepedni Magyarországon, de nem is szeretnénk megtudni" – mondta a DW-nek.

Idéztek Schöpflinnek Orbán Viktor március 15-i beszédéből is, amelyben arról beszélt, hogy Magyarországot el akarják venni a magyaroktól, aztán azt kérdezték tőle: vajon ki akar ilyet tenni. "Úgy gondolom, hogy a nagyon sok, nyugati liberálisok által segített és felbujtott menekült akar pontenciálisan a Magyarországon letelepedni. (…) Úgy akarják átalakítani az országot, hogy az a jelenleg ott élők túlnyomó többsége számára ne legyen felismerhető."

Az interjúból az is kiderül, Schöpflin nem tartja gyűlöletbeszédnek Orbán azon mondatait, amelyekben a német Bild újságírójának muszlim megszállókról beszélt néhány hónapja. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök általánosított. Aztán rögtön legitimizálta is az általánosítást azzal, hogy közölte: mindenki általánosít. A "megszállók" kifejezés is rendben van az EP-képviselő szerint, hiszen 2015-ben nagyon sokan masíroztak át Magyarországon anélkül, hogy engedélyt kértek volna a belépésre. "Ha akarja, hívhatja inváziónak. Hullámnak. Sokféle metaforát használhat a jelenségre."

Emlékeztették Schöpflint arra is, hogy 2016-ban azt vetette fel, disznófejeket kellene kitűzni a magyar határkerítésre, hogy azokkal tartsák távol a muszlimokat. Szerinte az erről szóló tweetje sem lealacsonyító, sem rasszista nem volt, azt ő csak figyelmeztetésként javasolta. "Nézze, ha Magyarországra jön, látni fogja, hogy az emberek esznek sertéshúst" – magyarázta.

Amikor Michel Friedman felhívta Schöpflin figyelmét, hogy ez nem csupán a muszlimok, de a zsidók számára is sértő felvetés volt, a politikus úgy reagált, hogy az ötletével egyértelműen a muszlimokat célozta, Magyarországon pedig egyébként is alig tapasztalható antiszemitizmus.

Azt is felvetették Schöpflinnek, hogy ha ő és a családja 1950-ben Nagy-Britanniában telepedhetett le, miután a kommunista rezsim elől menekülve elhagyta Magyarországot, a hasonló helyzetben lévő menekülteket miért nem fogadják be. Az EP-képviselő szerint az üldöztetés elől menekülőket szívesen látja Magyarország, a gazdasági bevándorlókat azonban nem. Márpedig ő úgy látja, hogy a szíriai menedékkérők egy része az.

Azt is kijelentette, hogy Európát nem a bevándorlás veszélyezteti, hanem saját maga: elvesztette a magába vetett hitét és nagyon megosztott. Szerinte ezért Magyarország éppen annyira felelős, amennyire bármely másik hasonló méretű ország. Szerinte éppen ezért alternatívát kell nyújtania az Európában jelenleg tobzódó hiperliberalizmus ellen. A nacionalizmus tehát a válasz? – hangzott az utolsó kérdés. "A nemzeti lét a válasz" – közölte Schöpflin.