A zsidó felekezet egyik szervezete hiába próbálta elérni egy szerinte uszító beszéd megbüntetését, az Alkotmánybíróság is elutasította. Az egyhangú határozat azonban utal rá: ez változhat.

A történet 2012 végén kezdődött, amikor egy meg nem nevezett képviselő beszédet mondott egy tüntetésen, amely miatt a Köves Slomó vezette Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) feljelentette közösség elleni izgatás vádjával. Az ügyészség azonban nem talált bűncselekményt, megszüntette a nyomozást, és közölte az EMIH-hel: ez ellen nem tehet panaszt, mert nem minősül sértettnek.

A zsidószervezet hiába hivatkozott arra, hogy a közösség szerinte igenis megsértett tagjait képviseli, ezért joga lenne az ügyészség helyett pótmagánvádlóként fellépni az uszító ellen, a bíróságok két szinten is az ügyészségnek adtak igazat. Ezért fordult a szervezet az Alkotmánybírósághoz, de itt sem járt sikerrel.

Az Ab ugyanis a Fővárosi Törvényszékkel értett egyet, amely szerint "a közösség elleni izgatás bűntette a köznyugalmat, a társadalmi rendet sérti, illetve veszélyezteti, … ekként … nincs eljárásjogi értelemben vett és így pótmagánvádlókénti fellépésre jogosult konkrét sértettje". Vagyis a zsidó felekezet alkotmányos jogai nem sérültek, amikor nem emelhetett magánvádat.

A bírák azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez az értelmezés a jövőben változhat. A büntető törvénykönyv közelmúltbeli módosítása szerint ugyanis az is közösség elleni uszítás (már ez a neve), ha valamilyen, például vallási csoport vagy annak tagja ellen irányul a kijelentés. A július 1-én hatályba lépő új büntetőeljárási törvény pedig szervezeteket is elismer bűncselekmények sértettjeként, nem csak magánszemélyeket. 

A határozatból kiderül, hogy az ügy csaknem három éve várta az alkotmánybírák döntését, ugyanis 2015 júniusában fogadták be az EMIH alkotmányjogi panaszát. Hogy miért csak most döntöttek róla, azt viszont nem indokolták, mert erre nem kötelesek.