"Ez egy nagyon jól feldolgozható feladatsor, aki egy kicsit is tájékozott a történelemben, az könnyen megírja" – értékelte a középszintű érettségit az oktatási szakportálnak egy középiskolai történelemtanár.

Ahogy megírtuk, a diákoknak egyebek mellett a kereszténység születéséről, az iszlámról, a kapitalista gazdaságról, a Rákóczi-szabadságharcról, a dualizmus kori Magyarország gazdaságáról, az első világháború idején fellépő élelmiszerhiányról, és egy 1957-es Kádár János-beszédről is kellett kérdésekre válaszolniuk az érettségi rövidebb feladatokból álló részében.

A szaktanár szerint a kereszténység születésével kapcsolatos kérdésekre a történelmi atlasz és a források segítségével válaszolni tudnak, de a feladat az általános műveltség részét képező festményekre is épít. Az iszlámmal kapcsolatos kérdések megválaszolásához ugyanakkor némi tárgyi tudásra szükség volt. Kádár János beszédét – amelynek egy részletét forrásként megadták a feladatsor összeállítói – a történelemórákról is ismerhetik a diákok, sőt felvételt is láthattak róla.

Az első tizenkettő között nincsenek kétértelmű feladatok, bár egy-két beugratós kérdés akad a tanár szerint. Ilyen például az, ahol a rekvirálás szó jelentését kell megadni. "Ám ezt a kifejezést sokszor tévesen használja a köznyelv, ez félrevezethette a diákokat" – mondta.

Egy, a hódmezővásárhelyi iskolakörzetekről szóló feladat is szerepelt az érettségin, amelynek kapcsán olyan fogalmakat kellett megmagyarázni mint az integráció és a szegregáció. A tanár szerint ezek jelentését könnyen ki lehetett következtetni a szövegből, de a feladat második része nem biztos, hogy könnyű az érettségizőknek. "Vannak, akik kifejezetten érdeklődnek a mai témák iránt, és ha sikerül befejezni a tananyagot, a tanárok ezeket végigbeszélik az órákon, de akár életvitel órákon is előjöhetnek. Ennek ellenére sok tanuló berzenkedik a napjainkat érintő kérdésektől" – magyarázta.

Kiderült már az is, hogy milyen esszéfeladatokat kellett megoldaniuk a maturálóknak. Itt olvashat róluk.