A Rábában naponta több mint 20 milliónyi mikroműanyag-részecske úszik le – derült ki egy friss kutatásból. Az apró műanyagdarabok a szemétből, kozmetikumokból vagy ipari tevékenység miatt kerülhetnek a vizekbe. Szakemberek szerint Magyarországon a helyzet még távolról sem katasztrofális, de időben kell lépni, hogy ne is váljon azzá – hangzott el a csütörtöki RTL Híradóban.

A vízből speciális felszereléssel vettek mintát, egy független labor szakemberei mikroműanyagok után kutattak az itthoni folyókban. A Parányi Plasztiktalány Projekt keretében tavaly a Tiszát és vízgyűjtőit, idén pedig a Duna mellékfolyóit vizsgálták, mindegyikben találtak műanyagszennyezést.

Bordós Gábor projektkoordinációs menedzser elmondta: a Tisza vízgyűjtőjén főleg csomagolási eredetű, nagy mennyiségben gyártott, széles körben elterjedt műanyagokat találtak, például polietilént, polipropilt és polisztirolt. A Rábában domináns volt a polioxymetilén, ami egy főleg precíziós alkatrészeknél alkalmazott műanyag.

Mikroműanyagnak a fél centinél kisebb darabokat nevezik. Ezek sokféleképpen kerülhetnek a vízbe, például műszálas ruhák mosása közben, kozmetikumokból vagy ipari tevékenység miatt. A mikroműanyagok leggyakoribb forrása a műanyag hulladék, például PET palackok.

Az óceánokba másodpercenként hétszáz kilogramm műanyag kerül az Európai Bizottság szerint. A mikroműanyagok bekerülnek a táplálékláncba és károsíthatják az élő szervezeteket is. A probléma az édesvizeket is érinti.

A Duna mellékfolyói közül a Rábában találták a legtöbb mikroműanyagot, köbméterenként húsz darabot. Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt több mint 20 millió műanyagszemcse hömpölyög a nyugat-magyarországi folyóban.

A méréseket a Dunában folytatják, ott várhatóan ősszel vesznek mintákat.