Korunk nagy paradoxonjai a műanyagok. Van, amelyiktől elvárjuk, hogy tartós legyen, másokat csak egyszer használunk, mégis évtizedekig, sőt akár évszázadokig is megmaradnak, legfeljebb kisebb darabokra esnek szét, viszont nem bomlanak le a természetes környezetben.
Határérték feletti örök vegyi anyagot mutattak ki a téli cipőkből.
Holland kutatók olyan 25 literes kísérleti reaktort terveztek, amely tökéletes alapanyagot készít a műanyaggyártáshoz.
A biodízel gyártása során hulladékként keletkező glicerin feldolgozására találtak megoldást dél-koreai kutatók, ami a jövőben kevesebb kőolaj felhasználásához vezethet.
Kínai kutatók szerint ha baktériumot kevernek a műanyaghoz, az segíthet abban, hogy az anyag lebontsa saját magát.
Ausztrál kutatók egy olyan megoldást dolgoztak ki, amivel már szobahőmérsékleten is könnyen fel lehet bontani a műanyagok szénhidrogénláncait.
Segíthet lebontani a műanyagokat, majd hidrogént is előállít az az új módszer, amihez akkumulátorsavra és némi napfényre van szükség.
Könnyen lehet, hogy a jövőben újrahasznosított műanyagot lehet majd az autókba tankolni. Ez nem egy új hajtáslánc bevezetését jelenti, csupán azt, hogy a legelterjetdebb műanyagnak találtak egy hatékony feldolgozási módot.
Amerikai kutatók szerint a műanyagok gyártásából származó ftalátok világszerte 2 millió koraszülést és 74 ezer csecsemőhalált eredményeztek csak 2018-ban.
Az Edinburgh-i Egyetem kutatói baktériumok segítségével hasznosították újra a PET-palackokat, méghozzá úgy, hogy abból a gyógyszeripar egyik legfontosabb alapanyaga lett.
Gyakorlatilag minden ismert műanyagot ecetsavvá alakít át a Waterlooi Egyetem kutatói által készített katalizátor, mely a folyamat során semmilyen formában nem terheli a környezetet.
Egy dél-koreai startup megtalálta a módszerét annak, hogy miként lehet szinte tökéletesen kiválogatni a polipropilént a többi műanyag közül. A céljuk, hogy más típusú műanyagoknál is el tudják érni ezt.
Koreai kutatóknak sikerült egy olyan rendszert fejleszteniük, ami a hulladékká váló műanyagpalackokból állít elő zöld hidrogént. A megoldás két szempontból is jó lehet.
A sütésre már felhasznált étolaj környezetszennyező hulladékká, de akár értékes alapanyaggá is válhat. Amerikai kutatók ez utóbbira mutattak nagyon jó példát: szuperragasztót készítettek a fáradtolajból, és nem is akármilyet. A ragasztó ugyanis egy autó vontatásánál is bizonyított.
A műanyagszennyezés egyre komolyabb problémává növi ki magát világszerte, és egy friss jelentés szerint csak tovább rosszabbodhat a helyzet. Van azonban egy halvány reménysugár.
Sokkoló felismerést hozott egy új nemzetközi kutatás: a tengeri madarak és más élőlények akár néhány kis műanyagdarabtól is elpusztulhatnak. Nem kilókról, nem maréknyi hulladékról van szó, hanem olykor néhány kockacukornyi mennyiségről, pár centis darabkákról. Ez pedig különösen aggasztó annak fényében, hogy percenként több mint egy szemetesautónyi műanyag hulladék kerül az óceánokba.
Néhány esetben szinte lehetetlen egy-két makacsabb szennyeződést (például izzadság- vagy gyümölcsfoltot) nyom nélkül eltávolítani egy hófehér ingből, japán kutatók azonban találtak erre egy hatékony, ráadásul környezetbarát módszert.
Mégiscsak jó lehet valamire a halmokban álló műanyaghulladék, az akkumulátorok elektródája mellett akár az üvegházhatású gázok elfogásában is hasznosíthatják őket. Persze, némi átalakítás után.
Szaúdi tudósok olyan baktériumokat találtak a tengerek vizében, amelyek képesek alkotóelemeire bontani a palackok gyártásához is használt műanyagot.
Hogyan tud fenntarthatóbbá válni egy cég, ha termékének pont az a lényege, hogy nagyon magas minőségű műanyagból van? Segít-e bármit pár napelem, a papírra váltott csomagolóanyag, vagy az, hogy Európa közepén gyárt? És miért állíthatja azt a Lego, hogy károsanyag-kibocsátása nem is tőle származik?
