Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság szintén Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő új magyar jogszabályokra vonatkozóan – az intézkedés része az EU júliusi eljáráscsomagjának.

A „Stop Soros” néven említett, egy hónappal ezelőtt elfogadott törvénycsomag bűncselekménnyé nyilvánítja, ha nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek nevében bárki bármiféle segítséget kínál a Magyarországon menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtani kívánó embereknek. A bizottság szerint a törvénycsomag az egyéni szabadságokat korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, mivel ezek kimondják, hogy az ezen jogi rendelkezések értelmében büntetőeljárás alá vont személyeknek tilos megközelíteniük a Magyarország határain elhelyezkedő tranzitzónákat, ahol a menedékkérőket fogva tartják.

A tilalom megszegéséért kiróható szankciók az ideiglenes elzárástól az akár egy évig terjedő szabadságvesztésig és az országból való kiutasításig terjednek. Emellett az új jogszabály és egy alkotmánymódosítás révén a menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indokot vezettek be, amely oly módon korlátozza a menedékjogra való jogosultságot, hogy az csak azon személyekre vonatkozik, akik közvetlenül olyan területről érkeztek Magyarországra, ahol életük vagy szabadságuk veszélyben forog.

A Bizottság szerint aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az új magyar jogi rendelkezések összeegyeztethetők-e az uniós joggal. Ezt a következőkkel indokolják:

• A menedékjog és a tartózkodási engedély iránti kérelmekhez nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása és a kapcsolódó korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők azon jogát, hogy kommunikálhatnak az érintett nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel, és segítséget kaphatnak azoktól. Ez sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet és a befogadási feltételekről szóló irányelvet.
• E törvény indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát, és nem veszi kellőképpen figyelembe az eljárási garanciákat, illetve az érintett személyek jogait.
• A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új, az uniós jogban nem szereplő indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet. Továbbá amellett, hogy az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a „biztonságos harmadik országnak” és az „első menedék országának” a fogalmai alapján, az új jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.

A törvénnyel kapcsolatban korábban az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság is véleményt nyilvánított. A testület úgy fogalmazott, a törvény miatt fennáll a civil szervezetek ellehetetlenülésének veszélye, sérül az egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság is, ezért hatályon kívül kellene helyezni a jogszabályt. A bizottság ezt az állásfoglalást is figyelembe vette, amikor döntést hozott – derül ki a közleményből.

A felszólító levél a kötelezettségszegési eljárás első lépése. A magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy választ adjon a bizottság kifogásaira, ha ez nem történik meg, a következő szakaszba léphet az eljárás. A bírósági per a harmadik lépés.

A bizottság szintén lépett egy másik, a menekültügyet érintő törvény miatt: a bírósági kereset a harmadik szakasza a 2015-ben elindított kötelezettségszegési eljárásnak. Ezt azzal indokolja a testület közleményében, hogy az előző, 2017 decemberében elküldött kérdéseire a magyar kormány nem adott megfelelő válaszokat.

Brüsszel a következő pontokban tartja elfogadhatatlannak a magyar jogszabályt.

• A magyar törvény csak a tranzitzónákon belül engedélyezi a menedékjog iránti kérelmek benyújtását, ahol csak korlátozott számú személy számára és túlságosan hosszú várakozási idő után teszik lehetővé a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A Magyarország által alkalmazott határon folytatott eljárás nem felel meg az uniós jognak, mivel nem tartja tiszteletben azt, hogy legfeljebb négy hétig tartható valaki egy tranzitközpontban, továbbá az eljárás nem biztosít külön garanciákat a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők számára.
• A Bizottság megítélése szerint a menedékkérőknek a tranzitzónákban a vonatkozó eljárási garanciák tiszteletben tartása nélkül történő, meghatározatlan idejű fogva tartása sérti a befogadási feltételekről szóló irányelvben meghatározott uniós szabályokat.
• A magyar jogi szabályozás nem felel meg az EU visszatérési irányelvének, mivel nem biztosítja azt, hogy a kiutasítási határozatokat az egyes esetekre vonatkozóan rendeljék el, és azokban feltüntessék a jogorvoslati lehetőségeket.

Az Európai Bizottság közleménye itt olvasható.