Áder: Magyarországnak ragaszkodnia kell a nyugati kultúrához

A köztársasági elnök a honvéd tisztek avatásán hétfőn Márai Sándor szavaira emlékeztetett: "Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni".

Az államfő a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthető meg. Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik.

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" – fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.

Áder János szerint, akit mindez erősít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hűségesnek lenni és ide kell hazatérni.

Magyarország a történelem viharaiban is megmaradt, mert erős volt, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelemből – magyarázta a köztársasági elnök, majd felidézte Istvánnak fiához, Imre herceghez írt intelmét: "légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson".

Első királyunk hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyűjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste – méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségéből nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hűsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idők viharaiban.

"Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták" – fűzte hozzá az államfő.

És bár az ország sosem feledi a bűnöket – amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az '56-os megtorlást emelte ki –, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra. "Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára", igent a Szent István-i hazára és Európára – fűzte hozzá.

Az államfő a nemrég elhunyt erdélyi származású költő, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki "igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni", és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélők között.

Áder János szavait azzal zárta: "ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerű szócska: A haza minden előtt."