szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kormány álláspontja szerint a voksoláson – a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon – a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség. Ezért az Európai Unió Bíróságához fordul.

A kabinet döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az unió alapszerződésének 263. szakasza egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megindítható legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.

A Sargentini-szavazás szabályát író képviselő elmondta, szerinte miért nincs igaza a Fidesznek

A magyar kormány a szavazás lezárulta óta vitatja a kétharmados többséget. Az EP nem adja ki a szakvéleményt.

Az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt – tette hozzá Gulyás.

A kormány keresetének nincs halasztó hatása, az osztrák elnökség azonban korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében – magyarázta a miniszter.

Gulyás szerint a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.

A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés. Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben – jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja – mondta.

A Sargentini-jelentés körül kirobbant botrányról itt olvashatnak további részleteket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Feljelentették magukat a DK EP-képviselői

A Demokratikus Koalíció kormányellenes tüntetéssorozatot indított, az ellenzéki párt két európai parlamenti képviselője pedig hazaárulás miatt önfeljelentést tesz – közölte Molnár Csaba ügyvezető alelnök, EP-képviselő hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

hvg.hu Itthon

Orbán: A következő küzdelem arról szól majd, kihez kerül a kapukulcs

A Sargentini-jelentésről beszélt a legtöbbet Orbán Viktor a Kossuth rádióban adott interjújában, ez volt az első, amióta visszatért a szabadságáról. Azt mondta, távlatosan és egészen közelről is megvizsgálta a kérdést, amely azonban szerinte egyre kevésbé lesz fontos az európai politikában. Ami előtérbe kerül, az Angela Merkel új uniós határvédelmi javaslata.